A kendert világszerte többfunkciós terményként ismerik. Többezer éve használják, a termesztési eljárást a felhasználási mód szerint finomították. A biológiai, környezeti és gazdasági egyensúlyt a kender termesztése szinte egyáltalán nem befolyásolja. De mi ez az eljárás, és milyen fontosabb tényezőket kell figyelembe venni? Lássuk.
A kender néven is ismert Cannabis Sativa L.-t az egész világon jól ismerik mint többféle felhasználású, multifunkcionális terményt, mely rendkívül sokféle ipari alkalmazáshoz szolgáltat alapanyagot. Ez a valaha nagyon fontos ipari növény a II. világháború után megállíthatatlan hanyatlásnak indult. Az 1960-as évek vége felé a kender ritka termény volt a nyugat-európai országokban (1). Az 1990-es évek elején kezdett ismét megújulni az érdeklődés a termesztése iránt, mert az egyszerű eljárás volt, és egyre inkább fenntarthatónak tekintetiték (2). Néhány évtized múlva az Európai Unióban már 10-15 ezer hektárt használtak kender termesztésére (3).
A modern kendertermesztés fő célja a biomassza-termelés maximalizálása, de mint tudjuk, a végső felhasználás specifikus minőségi követelményeket támaszt a növény különböző komponenseivel szemben (4). Ilyen komponensek a háncsrostok, a magban lévő speciális minőségű és összetételű olajok és fehérjék, illetve a szekunder metabolitok profilja a virágzatban (5).
OLVASS TOVÁBB
A kendertermesztés bevált gyakorlatának 5 fontos tényezője | Magyar Orvosi Kannabisz EgyesületKENDERTÉR FACEBOOK
orvosikannabisz.info
