Kannabisz szántóföldi termesztése

Kendertermesztés alapismeretek

Tanácsok gazdáknak, akik fontolgatják, a kender termesztését.

Ezen az oldalon a kendergazdák és leendő kendergazdák olyan információkat találnak, amiket nem árt tudni, ha kenderrel szeretnénk ma Magyarországon foglalkozni. Az anyagot az eddigi számtalan megkeresés kérdései köré igyekeztünk építeni, és a hitelességét egy Magyarországon több éve ipari mennyiségben kendert termesztő és feldolgozó vállalat a Cannatural Kft. ellenőrizte.

A kender piaci potenciálja

Jelenleg a kender vetőmagjának fő felvásárlói az élelmiszerek és összetevők, valamint az egészségügyi termékek gyártására szakosodott vállalatok. A legtöbb kendermagot különböző termékek előállítására használják fel, és csak kis részét értékesítik magként a nyilvánosság részére. A kendermag ipari termesztése szempontjából nem kis mennyiségben értékesítendő termék, mivel a gazdák profitszerzés céljából forgalmazzák portékájukat. A kender/kannabisz termelő gazdálkodók jövedelmét azonban továbbra is CBD utáni kereslet határozza meg. Ahogy azt lejjebb részletezni is fogjuk, legjobban megtérülő, ha némi tőke befektetésének segítségével terméket tudunk előállítani belőle. Általánosságban elmondható, hogy kézi megmunkálással maximum 3ha-ig érdemes kendert vetni, míg gépiesítéssel legalább 20 hektár szükséges ahhoz, hogy ez jövedelmező legyen. Saját felhasználásra természetesen mindenki saját belátása szerint cselekszik.

Talajvizsgálat

Talajvizsgálat egyszeri költsége ~12.000Ft. Mintát kell venni a szántóföld minél nagyobb területéről. Mondjuk a négy sarkából és a közepéből. A mintátákat 0,5 méter mélyről kell venni. Ezeket ki kell szárítani, rendesen összemorzsolni, és a labor által meghatározott mennyiséget beküldeni a laboratóriumnak. A mennyiség laboronként és vizsgálatokként eltérhet, érdemes velük előzőleg felvenni a kapcsolatot.

Részletes útbaigazítást kérj ettől a laboratóriumtól:

Vetés

Ültetés előtt érdemes megmunkálni a talajt! Készítsen elő egy szilárd, sekély ágyat, hogy a vetőmagok mélysége egyenletes legyen.

A kendermagokat közvetlenül a talajba vesse, ahelyett, hogy előültetné őket, majd ezt követően ültetné ki, kivétel, ha teljes mértékben magmentes virágzat termelése a cél amikor a növényeket nem állományként kezeljük, hanem egyedenként, egymástól megfelelő távolságra ültetve.

A vetőmagokat ültessük viszonylag szorosan egymáshoz közel, ami akár 10cm is lehet.

Ültesse a vetőmagokat ~ 2-4 cm mélységbe.

Vessen 12,5 (gabonasortáv) – 76 cm sortávval, hektáronként 10–70 kg magot felhasználva. Minél sűrűbben van vetve a kender annál alacsonyabbra nő és a szára annál vékonyabb lesz. A vékony szárral a gépek könnyebben megbirkóznak, mind a vaskos szárakkal. Ritka vetésnél a kender széltébe is terjed, míg nagyon sűrű vetésnél általában oldalágakat egyáltalán nem növeszt.

A magok vetését követően ajánlatos a földet tömöríteni és hengerelni.

Az ültetett magokat elegendő mennyiségű vízzel locsolja (ha szükséges), különösen az első 6 hét során.

Magyarországon sikerrel termeszthető kender fajták:

• rost: Futura, Santhica, Monoica, Komplti
• mag: KC Dora, Futura, Santhica, Finola (öntözve)
• biomassza: Kompolti, Finola, Santhica (CBG), Futura, Felina

Magvetési arány: 10-70 kg/ha

A vetőmag nagybani ára ~2.700-15.000Ft/kg (25kilós zsákok esetén; az árak a mennyiségtől függően és értékesítőkként is eltérhetnek! Általában 100 kilóként megy lejjebb az ár, egy tonna fölött pedig jelentősen olcsóbb is lehet.)

Egy hektár bevetésére elegendő mag tehát 27.000Ft és 1.050.000Ft között mozog. Függ ez attól, hogy milyen áron jutunk a szükséges maghoz, és hogy milyen sűrűn vetünk.

Mielőtt döntést hozna, tennénk néhány javaslatot. Nem biztos benne, hogy melyik kenderfajtát válassza, vagy milyen mennyiségre lesz szüksége a vetéshez?

A következő 3 szabály segíthet:

1. Győződjön meg arról, hogy a választott fajta kedveli az Ön területét. Vegye fel a kapcsolatot a környéke kendertermesztőivel, és kérdezze meg őket tapasztalataikról.
   2. Ha először termeszt kendert, érdemes kisebb vetésterülettel kezdeni, amelyen nem csak a mezőgazdasági technikákat, hanem elsősorban a betakarítást és a betakarítás utáni feldolgozást ellenőrizhetjük.
   3. Ne feledje, hogy minden termesztési folyamat a szántóföldtől a betakarítás utáni feldolgozásig nemcsak időigényes, hanem költséges is.

Kendermagszükséglet a termesztés céljának megfelelően:

Magra termesztés esetén: 25-35 kg/ha

Kettős hasznosítás: 45 kg/ha

Rostra illetve biomasszára termesztés esetén: 40-60kg/ha

Gépek és felszerelés, amik a vetéshez és betakarításhoz szükségesek

Vetés: gabonavetőgép vagy kukoricaültető

Termesztés: kultivátorozás, vagy kézi kapálás talaj lazítási és esetleges gyomirtási céllal. Ha már nagyok a növények elnyomják a gyomokat, de míg kicsik sokat segíthet fejlődésükben a talajlazítás és gyomlálás

Aratás: étkezési magra, rostra kombájnnal, ha viszont a cséplési alj (biomassza) is kell, akkor speciális arató adapterrel felszerelt traktorral, illetve gyűjtő kocsival.

Feldolgozás

A magot szinte azonnal tisztítani szükséges, hogy eltávolítsa az ágakat, levelek és az éretlen illetve hibás magokat. Ehhez speciális gépi vagy kézi rostálás alkalmazható.

A biomasszánál vigyázni kell, hogy megfelelően legyen szárítva, vannak, akik a gyors szárításra esküsznek erre a célra kialakított speciális szárító helységekben, ahol meleg levegő folyamatos befúvásával gyorsítják a folyamatot. Vannak, akik a lassú szárításra esküsznek, mivel ilyenkor a növény tovább érik.

Ha minőségi virágzat előállítása a cél érdemes az utóbbit választani, mivel a lassú szárítás során sokkal több klorofil bomlik le, mint a gyors szárítás során, ami nagyban befolyásolja a végtermék élvezeti értékét. A szárítás megoldható akármilyen fedett, jól szellőző, jobb esetben klímatechnika által vezérelt helységben (ez csak, amennyiben minőségi virágzat előállítása, vagy a gyors szárítás a cél), mint például egy tiszta hangárban, konténerekben…

A növényt érdemes akár többször is tesztelni kannabinoid tartalomra, mert csak így követhető nyomon az egyes kannabinoidok szintje. Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy a THC szintje túllépje a megengedett szintet.

Kannabinoid analitika: Cannatural Labs 2021.03.10-től teljeskörű vizsgálat

A kender vetésforgó legalkalmasabb növényei

A kender akár több éven keresztül is termeszthető ugyanazon a területen, de ez a kártevők és betegségek felhalmozódásának kockázatával jár (elsősorban gyökérférgek és rothadások).

A kender felhasználható a bab, búza vagy lucerna forgásának diverzifikálására.

A kender képes:

• elnyomni a gyomokat és csökkenteni a rovarok elszaporodását
• szerves anyaggal gazdagítani a talajt
• átszellőztetni a talajt a kiterjedt gyökérzetén keresztül

Ajánlott, hogy a kendert ne ültessük repce, szójabab vagy napraforgó után, hogy elkerülje a fehér penész és más kártevők és betegségek kockázatát.

Javasolt társ növények:

• Levendula
• Bazsalikom
• Citromfű
• Borsmenta
• Kamilla
• Cickafarkfű
• Kapor
• Koriander
• Körömvirág
• Kukorica vagy napraforgó a keresztbeporzás elkerülése érdekében

Trágya és/vagy egyéb szükséges talaj-adalékanyagok az optimális növekedés érdekében

A kendervetést követő évben adjon a talajhoz komposztot vagy egy vetőmag-starter szilárd műtrágyát (NPK 4-4-4), hogy a szükséges ásványok pótolva legyenek.

Rotálja meg a talajt a komposzt vagy műtrágya bekeverése érdekében, így oxigén is kerül a talajba.

Általánosságban elmondható, hogy a P(foszfor) és K(kálium) elemeket és kötöttebb talajokon a N(nitrogén)-t is ősszel, humuszos homoktalajon a N-t tavasszal juttatjuk ki. Ha rost termesztés a cél, akkor a K-ot előnyösebb káliumszulfát formában adagolni, mert a kloridionok a rostok kialakulását negatívan befolyásolhatják. A szervestrágyákat (például komposzt) őszi mélyszántással kell a talajba keverni.

A kender téli szántást és tavaszi talajművelést igényel, hogy megakadályozzuk a talaj kiszáradását. Az ültetés előtti ásványi műtrágya mennyiségének pontos meghatározásakor figyelembe kell venni a talajban lévő tápanyagok mennyiségét és az előveteményt. A fajlagos műtrágyák mennyisége a következőképp alakul: kb. 80 kg/ha N, 50 kg/ha P2O5 és 90 kg/ha K2O.

A talaj víz, oxigén és tápanyag gazdálkodása nagy mértékben javítható különböző baktériumok és algák kijuttatásával. A talajoltás során a gyökérzónába kijuttatott talajbaktériumok megtelepednek a gyökéren és annak környezetében, amely mind a növénynek, mind a baktériumnak előnyös. Rengeteg jótékony hatása van a talajoltásnak, hiszen számos ponton segíti a kultúrnövények életfolyamatait:

• A talajszerkezetben már 2-3 év után egyértelmű javulást láthatunk.
• Gyorsabban bomlanak le a növény- és szármaradványok, a talajművelés során kevesebb üzemanyagot kell felhasználni.
• Csökkennek a szélsőséges időjárás okozta károk, javul a talaj vízmegtartó képessége és a növény termésmennyisége is.
• Emellett biokontroll hatása is megfigyelhető, hiszen egyrészt a talajbaktériumok lebontják a kórokozók tápanyagforrását jelentő gyökér- és szármaradványokat, másrészt megkötik a Fe3+ ionokat, ezzel gátolva azok szaporodását.
• Ezen kívül a növények egyszerűbben vesznek fel és kötik meg a tápanyagokat, így például a nitrogént, foszfort, káliumot és a vizet is. A talajbaktériumok a kijuttatott műtrágyák hasznosulását is támogatják.

Betegségek, kártevők és gyomirtás

Talajban élő kártékony gombák: Aphanomyces cochlioides, Rhizoctonia solani és különféle Pythium fajok – minimalizálhatja a kockázatot a talaj vízelvezetésének javításával, talajoltással és a vetésforgó alkalmazásával

Lisztharmat (amit az Erysiphe betae gomba okoz) – kontrollálható kénnel, gombaölő szerekkel.

Főbb állati kártevők és növényvédő szerek:

• kenderbolha – metilparathion;
• kis kendermoly és kukoricamoly – Sumithion 50EC, Zolone 35EC;

Mivel ezek a szerek rendre nagyon toxikusak, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy folyamatosan vonják ki a forgalomból őket és helyettük újakat vezetnek be, nem javasolt használatuk, illetve nem biztos, hogy amikor ezt olvassa még forgalomban vannak pont ezek. Egy rendes gazdaboltban viszont fognak tudni megfelelő tanácsot adni, melyik az a jelenleg is forgalomban lévő szer, ami ezt helyettesíteni képes.

• A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hivatalos adatbázisa itt található (a ’Kultúra’ résznél a kendert kiválasztani és rákeresni)
• Különböző országok által engedélyezett növényvédő szerek adatbázisainak elérhetősége itt található.

Mivel jelenleg Európában jogilag a kendert élelmezési szándékkal kizárólag magra termesztik, ezért nemigazán vannak meghatározva a biomassza esetén alkalmazható vegyszerek, illetve annak vegyszer határértékei, viszont az étkezési céllal termesztett kendermag esetében ezek a határértékek egyértelműen meg vannak határozva. A lista itt érhető el.

Az egyesült államokban, ahol a biomasszára termesztés jóval elterjedtebb készítettek egy kezdetleges listát a használható vegyszerekről. Ugyanakkor egyelőre folyamatosan bővül! 2019 decemberétől az EPA (Egyesült Államok Környezetvédelmi Irodája) 49 növényvédő szer használatát hagyta jóvá kender termesztése során. A termékek közül 46 biopeszticid, egy pedig hagyományos peszticid. Mivel az EPA folyamatosan kapja a további kérelmeket, termékcímkék módosítását illetően, hogy azok a kendert is tartalmazzák, az ügynökség ezeket a kérelmeket folyamatosan dolgozza fel és frissíti ezt a listát.

Ami a gyomirtókat illeti, biztosan hallotta már azt a magyar közmondást, hogy ’nő mint a kender’. Ha a kendert megfelelő időben ültetjük, és gondoskodunk a vízellátásáról, akkor nincs az a gyomfajta, ami versenyezhetne vele. Ebből adódóan a gyomirtó szerek használata teljes mértékben indokolatlan, sőt káros hatással lehetnek a kender növekedési ciklusára! Amennyiben megfelelően ritka sorközökkel vetettük kenderünket kifizetődő lehet a sorközművelő kultivátor használata.

A földművelésben és növénytermesztésben jártas gazdák egyhangúlag dicsérik a különböző típusú kultivátorokat, mivel hozzájárulnak a föld minőségének javulásához és a növények növekedésében is nagy szerepük van. A talajszellőztetésen túl képesek a gyomnövényeket is kiirtani és emellett az altalaj víztartalék megőrzésében is fontos szerepet játszanak. 

Hogyan tároljuk a kendert

Ha vetőmagot értékesít, röviddel a betakarítás után szárítsa a magot kb. 12% nedvesség tartalomig; különben tönkre mehet a magas olajtartalma miatt. A 12%-ra történő szárítás révén elkerülhetők a gombák és penész kialakulása. Csomagolja légmentesen lezárható tárolóba és tárolja hűvös, sötét helyen.

A biomasszát pedig hűvös, sötét helyen légáteresztő zsákokban érdemes tárolni.

A kendermagot fogyasztóknak mindig azt tanácsoljuk, hogy a kendermagot a hűtőszekrényben tartsák miután a csomagolást felnyitották. A kendermagot nagyon szereti a moly, szinte pillanatok alatt akárhol megtalálja.

Szerves kendergazdálkodás

A kender ideális növény a biogazdálkodáshoz, mivel a kender:

• minimális energiaráfordítást igényel
• meglehetősen ellenálló a kártevőkkel és a betegségekkel szemben
• olyan gyorsan növekszik, hogy elnyomja a legtöbb gyomnövényt – nincs szükség herbicidekre, peszticidekre, gyomlálásra – amik a munkaerőköltség javát adják az egyéb növények bio termesztése közben

A bio kendergazdálkodás alkalmazásakor fontos a komposzt hozzáadása és a rotálás a talaj oxigén szintjének pótlása érdekében. Az ideális komposzt elérése érdekében 50:50 arányban keverjünk össze barna anyagot (szárított levelek, szárak stb.) és zöld anyagot (friss levelek, szárak stb.). Kerülje a fertőzött, beteg növényi maradványok hozzáadását a komposztkeverékhez.

Az aprított szárdarabokból, levelekből és rostból álló mulccsal történő talaj takarás csökkenti a párolgást így a talaj ezáltal hatékonyabban tartja a nedvességet. Mikrobiom is könnyebben jön létre, ha mulcs kerül a talajra. Ez tökéletes környezetet teremt a jótékony rovarok, baktériumok és egyéb élővilág növekedéséhez és túléléséhez.

Az organikus kender piaca erős és a különböző termékek gyártói, az esetleges kenderünk felvásárlói ezt sokszor meg is követelik.

Az organikus kender kizárólag organikus trágyákkal és növényvédőszerekkel kezelhető!

A kender felhasználása

A kendernek legalább 25000 különböző felhasználása létezik, amelyek különböző alkategóriákba sorolhatók:

• Ételek és italok
• Kozmetikumok
• Papír
• Bioműanyagok
• Textilek, beleértve a ruházatot is
• Építőanyagok
• Üzemanyag

A kender néhány figyelemre méltó tulajdonsága:

• 1 hektár kender kétszer annyi olajat termel, mint 1 hektár földimogyoró, és majdnem négyszer annyi rostpépet (papírhoz) mint 1 hektár fa.
• A kenderolaj préselése meglehetősen egyszerű, mert az infrastruktúra már megvan, pl. repceolajprés használható kendermag préseléshez. Ugyanakkor sokkal több beruházásra van szükség a rostgyártáshoz – állami támogatás, segélyek, adózási könnyítések, angyalbefektetők szükségessé válhatnak.
• A kenderpapír természetes módon savmentes és nem sárgul meg olyan gyorsan, mint a fapépből készült papír.
• A kendernek van a világon a legerősebb (és a leghosszabb) növényi rostja, ellenáll a rothadásnak és a kopásnak, és hosszú ideig volt használatban még mielőtt a DuPont 1937-ben szabadalmaztatta a nejlont. Hajók kötélzetéhez, katonai egyenruhákhoz, ejtőernyős hevederekhez, poggyászhoz és sok máshoz használták.
• Erőssége miatt a kenderrost felhasználható olyan kompozit anyagok előállításához, amelyekből bármi előállítható a gördeszka lapjától, a hangszereken és padlóburkolaton keresztül egészen az autók és a lopakodó vadászgépek karosszériáig.
• A kender kompozit (mészkővel és vízzel vegyített pozdorja) egyfajta betont (kenderbeton) képez, amely felhasználható házépítés során, a súlya viszont mindössze 1/9-e rendes betonnak. Szigetelésként is működik és természetes ellensége néhány kártevőnek.
• A levelekből és virágjából élelmiszer, gyógyszer, tea vagy olaj készíthető. A gyökerekből gyógyszer, tea, kenőcsök és kencék készíthetők. A szárak a textiliparban vagy mulcsolva komposztként használhatók, azaz szerves trágyaként a következőévi kendertermeléshez, vagy akár másfajta növényekhez.

A kendergazdálkodás pénzügyi modellezése és támogatása

A legnagyobb piaci értéket a CBD termékek, az élelmiszerek, az ipari alkalmazások és a testápolási termékek képviselik.

Ebben a fejezeteben a kendertermesztés, feldolgozás és értékesítés pénzügyi modellezésével fogunk foglalkozni. Érdemes tudni, hogy a kender megtermesztése a legegyszerűbb a folyamatok közül, amit viszont rendesen át kell gondolni, illetve meg kell szervezni az a kender szárítása, tárolása és feldolgozása.

Mivel a kendernek egyelőre nincs világpiaci ára, ezért előre mondani, hogy a kender, mint alapanyag, milyen áron lesz értékesíthető szinte lehetetlen. Egyes évek közt óriási lehet a különbség, nem ritka, hogy az egyik évben a biomassza az, ami nagyon kelendő, míg másik évben inkább a magja. Vannak évek amikor a piac telített és szinte lehetetlen egyből megszabadulni a rengeteg alapanyagtól.

A kenderből származó nyereség hektáronként ~ 200.000 – 250.000 Forint + állami támogatás 70e/ha + 50e/ha zöldítés. A támogatás megigényléséhez be kell jelenteni a termesztési szándékot és meg kell jelölni a helyszínt!

A támogatás megigényléséhez hasznos oldalak és dokumentumok

Egységes területalapú (SAPS) támogatás

SAPS támogatásra vonatkozó külön feltételek kender termesztése esetén

SAPS támogatás 2019 ismertető

Egységes Kérelem elektronikus kitöltés és benyújtás útmutató (keress rá a kender kifejezésre)

Zöldítés támogatás tájékoztató 2020

Általános útbaigazítás gazdáknak

A kender 1 hektáron történő termesztésének teljes költsége ~ 150.000(50ha fölött) -500.000(kis területen történő termesztés) Forint, beleértve a vetőmagokat, műtrágyákat, gép bérlését, földterület bérlését stb. Vetéstől az aratásig. Természetesen ezeken az összegeken lehet spórolni, például ha a földet nem béreljük. Csak a vetőmag költsége 90.000 Forint körül mozog hektáronként, ha gabonasortávval van vetve a kender, különben ez is megoldható olcsóbban.

Amennyiben gazda vagy és nem csak termeltetsz erősen ajánlott először írásban szerződést kötni egy feldolgozóval annak biztosítása érdekében, hogy a feldolgozó vállalat megfelelő összeget fizet majd hektáronként. Ez 350.000 és 400.000 Forint körül mozog, amiből 150.000 Ft a termeltetés költsége, 200-250.000Ft a nyereség.

Várható hozam:

1 hektárnyi kenderföldről a következők arathatók:

• ~ 300-500 kiló mag, ami ~ 54-90 liter kendermagolaj és ~ 246-410 kiló étel (liszt, fehérje) alapanyagot ad, vagy ~ 300-500 kiló hántolatlan étkezési mag vagy vetni való mag, vagy ~ 120-300kiló hántolt mag. A hántolásra átadott magok körülbelül 40-60%-a kerül vissza a megrendelőhöz. Ez erősen függ a megválasztott cégtől, annak technológiájától, illetve a magok olyan tulajdonságaitól, mint például a méretük. Sajnálatos módon egyelőre Magyarországon nincs mag hántoló.

A hántolt mag nettó kiskereskedelmi értéke: 5.500-10.000 Ft; nagykereskedelmi ára 2.500-5.000e; termelői ára 1.200-2.500Ft/kg ~ 144.000Ft – 750.000 Ft/ha (termelői árral számolva)!

A hántolatlan mag nettó kiskereskedelmi értéke: 2.300-4.500 Ft; nagykereskedelmi ára 1.200-2.300e; termelői ára 600-1.100Ft/kg ~ 180.000Ft – 550.000 Ft/ha (termelői árral számolva)!

Az olaj nettó kiskereskedelmi értéke: 5.300-18.000 Ft; nagykereskedelmi ára 2.600-9.000e; termelői ára 1.300-4.500Ft/kg ~ 70.200Ft – 405.000 Ft/ha (termelői árral számolva)!

A liszt nettó kiskereskedelmi értéke: 560-1.300 Ft; nagykereskedelmi ára 260-650e; termelői ára 130-320Ft/kg

A fehérje nettó kiskereskedelmi értéke: 4.400-12.000 Ft; nagykereskedelmi ára 2.200-6.000e; termelői ára 1.100-3.000Ft/kg

• ~ 2400-5000 kiló kóró, amiből ~1000-2000kg a kóc, ami a textil iparban hasznosítható, a maradék meg a pozdorja, amit építkezéseknél, papír készítésnél hasznosítanak.

A pozdorja nettó kiskereskedelmi értéke: 150.000-160.000Ft/t; termelői ára pedig 100.000-105.000Ft/t ~ 60.000Ft – 420.000 Ft/ha (termelői árral számolva)!

• ~ 300-500 kiló biomassza, amiből a CBD százaléktól függően lehet 40-75 liter ~ 5-6% CBD olaj, aminek termelői értéke 7.880.000-14.775.000Ft.

Biomassza általános átvételi nettó ára: 1-10EUR/kg ~ 360 Ft – 3600Ft; míg a minőségi, magmentes, tisztított virágzat átvételi ára 100 – 600Ft/g ~ 100.000 – 600.000Ft/kg

CBD-re termelés pénzügyi modell:

1ha beültetése aratásig nagyjából 150-500.000Ft

1ml 5% CBD olaj bruttó piaci ára 1000Ft; nettó nagyker ára 394Ft; termelői ára 197Ft

1kg biomassza 7,5szor kevesebb olajat ad vissza literben mérve. Matematikailag 1kg 5%-os alapanyagból 1kg 5% olajat kellene kapnunk, ami az olaj fajsúlya miatt kb 0,85-0,9liter olajnak felelne meg. Az eltérés a feldolgozás és kivonatolás folyamatai során keletkezett veszteségeknek tudható be.

Alkalmazott EUR árfolyam 360Ft/1EUR

○ ha a megtermesztett és learatott biomasszával semmit sem szeretnénk csinálni, csak tovább értékesíteni egy felvásárló cégnek, akkor a következő bevétellel lehet számolni hektáronként: 1EUR/1CBD%/kg -> 3-5EUR/kg -> 900EUR (300kg 3%; rossz esetben) – 2500EUR (500kg 5%; jó esetben) ->324.000-900.000Ft

○ ha versenyképes csomagolt készárut szeretnénk az üzletek polcain látni, akkor plusz 5M Ft-t (tárolás, szállítás, feldolgozás, csomagolás…) költséggel kell számolni hektáronként. A bevétel pedig a következőképp alakul hektáronként:

rossz esetben:

300(kg) = 4.000db 10ml üveg ~ 6% olaj (kiskereskedelmi értéke: 40.000.000Ft) Ez nem a haszon, ez csak a csomagolt eladásra kész végtermék piaci ára!

jó esetben:

500(kg) = 7.500db 10ml üveg ~ 6% olaj (kiskereskedelmi értéke: 75.000.000Ft) Ez nem a haszon, ez csak a csomagolt eladásra kész végtermék piaci ára!

○ ha saját fogyasztásra akarunk nagyban olajat, akkor kilóként plusz ~8000Ft költséggel kell számolni, ami azt jelenti, hogy nagyjából 2,4M(8000(Ft)x300(kg)) – 4M(8000(Ft)x500(kg)) közötti összeg ráfordításával kaphatunk vissza 40-75 liter ~6%-os CBD olajat.

Itt megjegyzendő, hogy amennyiben a biomasszát tovább szeretnénk értékesíteni egy feldolgozással foglalkozó vállalatnak, akkor számolni kell vele, hogy 200kg-ig (kb. 1T nedvesen) nem fogják átvenni, illetve 200-1000kg között nagy valószínűséggel összekeverik az egyéb felvásárolt biomasszával.

Az ipari méretű kivonatoló gép nagyjából 1T biomassza befogadására képes, ezért ha van ilyen mennyiség, akkor azt nem fogja a feldolgozó cég semmihez keverni. A végtermék tisztán a saját kenderünket fogja tartalmazni. Ez nagyjából 2-4ha beültetésével valósítható meg.

A CBD olaj mennyiséget befolyásoló tényezők

Természetesen a fentebb levezetett számok csak becslések. Számos tényező befolyásolhatja, hogy mennyi CBD olajat ad vissza egy-egy hektár föld.

Ezek közül a tényezők közül néhány:

• A növény minősége (genetikai potenciál, a tenyésztési ciklus hossza)
• A termesztési technika (kendertermesztés típusa; föld, víz minősége)
• A termesztő szaktudása
• Extrakciós módszer (etanol (RSO), szén-dioxid, szénhidrogén(BHO), nitrogén)
• A műveletek hatékonysága (a technikusok képzettségi szintje, a berendezések ismerete)

Ahogy növekszik és válik hatékonyabbá a vállalkozásod, valószínűleg növelheted termelésedet és termelékenységedet, ahogy jobban megismered a kendert, a gépeket és a piacot.

Készült a Cannatural közreműködésével

Kívánunk eredményes termesztést és felhasználást!

Amennyiben felkeltette a téma a figyelmedet, itt tudod felvenni velünk a kapcsolatot

Szívesen közreműködünk a terveid megvalósításában

Név *

Telefonszám *

pl.: 06701234567

Email *

Üzenet *

Email

Küldés

Ez is érdekelhet

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/k-E039/kender-EB10/

Bócsa Iván – A kender és termesztése

A kannabisz fajtái – minden amit eddig tudtunk kuka!