Vannak országok, ahol a kannabiszt már elfogadják, de nálunk sajnos még mindig nem. Csatlakozz mozgalmunkhoz, ha szeretnéd, hogy a hazai kannabisz helyzet minél hamarabb megváltozzon.

Csatlakozom

Egy új növényélettani vizsgálat szerint a kannabisz dugványok indulását már az is érdemben befolyásolhatja, milyen fényritmust kap az anyanövény a vágás előtt. A kutatásban az egyhetes rövidnappalos előkezelés, vagyis a 12 óra világos és 12 óra sötét ciklus, gyorsabb járulékos gyökérképződéssel és korábbi virágzási átmenettel járt együtt.[1] Ez főleg az ellenőrzött, beltéri termesztési rendszerek szempontjából érdekes, ahol a hely, az idő és az energiafelhasználás közvetlenül meghatározza a termelés hatékonyságát. A kísérlet üzenete ugyanakkor nem az, hogy a több kezelés jobb: a kéthetes előkezelés már teljesen elnyomta a gyökeresedést.[1]

A dugvány nem egyszerűen „levágott hajtás”

A kannabisztermesztésben a dugványozás azért fontos, mert a levágott hajtásrészből genetikailag az anyanövénnyel azonos új növény fejlődhet. Ehhez először járulékos gyökereknek kell megjelenniük: ezek nem meglévő gyökérszövetből, hanem a szár vagy hajtás sejtjeiből alakulnak ki. A vizsgált tanulmány ezt a folyamatot kapcsolta össze a virágzásra való átállással, vagyis azzal a fejlődési ponttal, amikor a növény már nem elsősorban vegetatív növekedésre, hanem virágképzésre készül.[1]

A kutatók háromféle előkezelést hasonlítottak össze: az anyanövények 0, 1 vagy 2 hétig kaptak rövidnappalos fényciklust, majd a róluk szedett dugványokat szintén rövidnappalos gyökereztetési körülmények közé helyezték. Az egyhetes kezelés adta a legkorábbi járulékos gyökérképződést és a legtöbb új gyökeret. A virágzás az átültetés után 7 nappal elindult, ami a kontrollhoz és a rövidnappalos előkezelés nélküli csoporthoz képest rövidebb termesztési ciklust jelez.[1]

A fényjelzés finom határvonalon működik

A rövid nappal a kannabiszban erős fejlődési jel. A tanulmány értelmezése szerint az egyhetes előkezelés olyan „felkészített” állapotot hozhatott létre, amelyben a gyökeresedéshez szükséges belső hormonális és energiafolyamatok még működőképesek maradtak, miközben a növény már közelebb került a virágzási átmenethez. A kutatók szerint ebben szerepet játszhatott a gibberellinaktivitás csökkenése és az endogén auxinszint fennmaradása; ezek növényi hormonális folyamatok, nem külső hormonkezelések.[1]

A levélklorofill fluoreszcenciájának vizsgálata, az úgynevezett JIP-teszt azt mutatta, hogy az egyhetes kezelés mellett a fotoszintetikus elektrontranszport-lánc teljes aktivitása úgy erősödött, hogy közben nem jelent meg súlyos oxidatív stressz. Ez azért lényeges, mert a gyökeresedés energiaigényes folyamat: a növénynek egyszerre kell életben tartania a levágott hajtást, új gyökérkezdeményeket létrehoznia és reagálnia a megváltozott fényjelre.[1]

A kéthetes kezelés már túl soknak bizonyult

A hosszabb, kéthetes rövidnappalos előkezelés első ránézésre akár kedvezőnek is tűnhetne, mert a mérés szerint erős redukciós kapacitást mutatott a fotoszintetikus rendszer egyik végpontján. A gyakorlatban mégsem gyökereztetett jobban: a járulékos gyökérképződés teljesen leállt. A kutatók ezt túlzott elektronbeáramlással, a Mehler-reakció felgyorsulásával és a hidrogén-peroxid jelentős felhalmozódásával hozták összefüggésbe; az utóbbi értéke 240 μmol/g száraz tömeg volt.[1]

Ez a rész jól mutatja, miért nem szerencsés a növényélettani eredményeket leegyszerűsíteni. Ugyanaz a jelzés rövid ideig támogathat egy átmeneti állapotot, hosszabban viszont már stresszválasszá válhat. A termesztéstechnológiai tanulság itt nem egy általános recept, hanem az időzítés jelentősége.

Mit adhat ez a kontrollált termesztésnek?

A szerzők szerint az egyhetes rövidnappalos előkezelés és rövidnappalos gyökereztetés külső hormonadagolás nélkül hangolhatja össze a gyökérképződést és a virágzás kezdetét.[1] Beltéri és vertikális termesztésben ez azért számíthat, mert a hosszabb vegetatív vagy gyökereztetési szakasz több termesztőfelületet, világítási időt és munkaszervezést igényel. Ha egy módszer valóban rövidíti a ciklust, az nemcsak biológiai, hanem gazdasági kérdés is.

A tanulmány adatai Figshare-adattárban is elérhetők, ami segíti az ellenőrizhetőséget és a későbbi összehasonlító munkákat.[2] Ettől még óvatosan kell bánni az általánosítással: a fajták, a termesztési körülmények, a dugványok állapota és a termelési célok mind befolyásolhatják, hogy egy ilyen fénykezelés más környezetben hogyan viselkedik.

A vizsgálat legfontosabb tanulsága, hogy a kannabisz termesztéstechnológiájában a fény nem pusztán energiaforrás, hanem fejlődési jel is. Az egyhetes rövidnappalos ritmus ebben a kísérletben kedvező átmeneti állapotot teremtett, a hosszabb kezelés viszont már stresszbe fordult. A pontos szabályozás itt többet ér, mint az erősebb beavatkozás.

Források

  1. ScienceDirect: tanulmány a rövidnappalos előkezelésről és a kannabisz dugványok gyökeresedéséről
  2. Figshare-adatcsomag: 10.6084/m9.figshare.31224853
§ Az oldal tartalma kizárólag tájékoztató jellegű és senkit sem szeretne törvénybe ütköző cselekedetek véghezvitelére buzdítani, sem addiktív életformára sarkallni. Kérjük minden helyzetben vedd figyelembe a lakhelyed szerinti törvénykezést és ennek megfelelően a legjobb belátásod alapján cselekedj.
Vannak országok, ahol a kannabiszt már elfogadják, de nálunk sajnos még mindig nem. Ha tetszik a munkánk, csatlakozz mozgalmunkhoz, vagy támogass fő szponzorunk webshopjában történő vásárlásoddal, hogy cserébe mi még nagyobb bevetéssel végezhessük munkánkat!
Tudtad? Ha nálunk vásárolsz azzal más nonprofit szervezeteket is támogatsz. Erről bővebben itt olvashatsz.
MI ÉRTED VAGYUNK ITT, DE NÉLKÜLED NEM TUDUNK LÉTEZNI!
TámogatomCsatlakozom