A kutatók egyre többet foglalkoznak a kannabisz egészségügyi vonatkozásaival, és kicsit közelebb jutottak ahhoz, hogy megismerjék a növény emberi agyra gyakorolt hatásait.
A legfrissebb kutatási eredmények szerint a marihuána fogyasztása a kis mennyiségű információ átmeneti tárolására szolgáló rövid távú memóriára gyakorol leginkább hatást azáltal, hogy átmenetileg módosítja vagy torzítja a rövid távú emlékezet mechanizmusait. A jelek szerint ezt a kannabisz első számú pszichoaktív összetevője idézi elő, amely az agyban az emlékezetért is felelős recoptorokhoz kötődve megszakítja az idegi jelátvitelt. A megzavart rövid távú emlékezet hatással lehet a tanulási képességekre, emellett az érdeklődés hiányát eredményezheti, és koncentrációs zavarokat idézhet elő.
A kutatások szerint ugyanakkor a marihuána hatóanyagai pozitív hatást fejthetnek ki az emlékezetre is kiható neurodegeneratív betegségekben, így például az Alzheimer-kórban, epilepsziában, vagy a szellemi hanyatlással és akaratlan mozgásokkal járó Huntington-kórban szenvedőknél. Egyelőre főként állatkísérletekben sikerült bebizonyítani, hogy a kannabisz egyes összetevői lelassítják, esetleg meg is akadályozzák e betegségek előrehaladását, alapvetően azáltal, hogy neuronokat hoznak létre.
Mikroszkópos vizsgálatokból kiderült, hogy a kezelés az idős egerek agyában megnövelte a szinapszisokra nőtt tüskék számát, ezáltal nőtt a szinapszisok felülete. A génaktivitási vizsgálat pedig arra jutott, hogy a THC a fiatal agyakat öregíti, az öregeket pedig megfiatalítja: specifikusan befolyásolja az öregedéssel kapcsolatos gének expresszióját. Ennek elméleti magyarázata egyelőre az, hogy a fiatalokban túl aktív az endokannabinoid rendszer, így ha fitokannabinoidokkal tovább fokozzák, már a patologikus tartományba kerülhet a működés. Időseknél viszont akkor lépnek közbe ezek a vegyületek, amikor a rendszer már alulteljesít.
OLVASS TOVÁBB
A marihuána hatással lehet az öregedéssel kapcsolatos génekre











orvosikannabisz.info