A tudósok feltárták a kender okozta falánkság mögött rejlő agyi mechanizmust
körülbelül 4 perces olvasmány
Vannak országok, ahol a kannabiszt már elfogadják, de nálunk sajnos még mindig nem. Csatlakozz mozgalmunkhoz, ha szeretnéd, hogy a hazai kannabisz helyzet minél hamarabb megváltozzon.

Csatlakozom

Bár a kannabisz által kiváltott átmeneti étvágy növekedés széles körben ismert jelenség, a tudósok mindössze nemrég fedezték fel azt az agyi mechanizmust ami e hatásért felelős. A kutatók rájöttek, hogy amikor gátolták az agouti-related peptide (AgRP) neuronok aktivitását – amiket gyakran „éhségneuronoknak” neveznek –, a kannabisz hatóanyagainak ezekre a viselkedésekre kifejtett hatása nem volt megfigyelhető. Eredményeiket a Scientific Reports-ban tették közzé.

Az agouti-related protein neuronok (AgRP neuronok) az agy hipotalamusz arcuatus magjában elhelyezkedő neuronok csoportja. Köztudott, hogy ezek döntő szerepet játszanak az étvágy és az energiaegyensúly szabályozásában azáltal, hogy specifikus neuropeptideket szabadítanak fel, amelyek serkentik a táplálkozási késztetést és csökkentik az energiafelhasználást.

Az AgRP neuronok természetes módon aktiválódnak energiahiány vagy koplalás esetén, ami fokozott éhséghez és táplálékkereső magatartáshoz vezet. Ezek egy összetett idegrendszer részei, amelyek kölcsönhatásba lépnek más hipotalamusz neuronokkal, hogy fenntartsák az energiaháztartást a szervezetben. E neuronok mesterséges aktiválása a patkányokat arra késztette, hogy táplálékot keressenek, és egyenek, ha van élelmiszer.

A Cannabis sativa (kender), közismert nevén marihuána, köztudottan fokozza az étvágyat az embereknél, ami az olyan betegségek kezelésére teszi alkalmassá többek közt, mint az anorexia – ami egy étkezési rendellenesség, amelyet a súlygyarapodástól való intenzív félelem jellemez, ami korlátozott táplálékfelvételt, torz testképet és jelentősen alacsony testsúlyt eredményez. A pontos idegrendszeri mechanizmus azonban, amelyen keresztül a kannabisz fokozza az étvágyat, mindeddig tisztázatlan maradt.

A tanulmány szerzője, Emma C. Wheeler és munkatársai azt feltételezték, hogy a kannabiszban található, kannabinoidokként ismert vegyi anyagok specifikus receptorokat aktiválhatnak az éhségneuronokban (az 1-es típusú kannabinoid receptorokat), növelve azok aktivitását, és ezzel együtt az étvágyat. Ezért vizsgálatot végeztek rágcsálókon, hogy megvizsgálják a feltételezésük helyességét.

A kendermag 9 bizonyítékokon alapuló egészségügyi előnye

A kutatásba hím nemű Long-Evans patkányokat és két genetikai egértörzset vontak be, amelyeket olyan kifutókban tartottak, ahol korlátlan hozzáféréssel rendelkeztek az élelemhez és a vízhez, és 12 órás nappal-éj ciklusnak vetették alá őket. Egy patkányt a mérete miatt kizártak.

A kísérletek során a patkányokat véletlenszerűen osztották kísérleti és kontroll csoportokra. A teszt napokon a kísérleti csoportot egy kannabiszgőzzel töltött kamrába helyezték 10 percre, biztosítva, hogy meghatározott adagot (800 mg) kapjanak, amelyről ismert, hogy serkenti a táplálékfelvételt. A kontrollcsoportot egy azonos, kannabiszgőz nélküli kamrába helyezték. A kutatók ezután különféle viselkedési teszteket végeztek az alanyokon.

Az egereknél az eljárás hasonló volt, azzal a különbséggel, hogy 100 mg kannabiszgőznek tették ki őket 5 percen keresztül, és egyes egerek magasabb dózisokat kaptak további megfigyelés céljából. Az expozíciót követően a kutatók biokémiai teszteket és idegi aktivitási képalkotást végeztek az egereken.

Az eredmények megerősítették a kannabisz étvágygerjesztő hatását. A kannabiszgőznek kitett patkányok és egerek táplálékfogyasztásának növekedését figyelték meg 2-3 órával az expozíció után a kontrollcsoporthoz képest. Fokozott metabolikus aktivitást is mutattak. A patkányok táplálékszerzési motivációja már egy órával az expozíció után megnőtt, bár ez a hatás két óra elteltével megszűnt.

A kutatók kezdeti feltételezéseivel ellentétben a kannabisznak kitett patkányok mozgása nem változott. A kannabisznak kitett egerek esetében az AgRP neuronok aktivitása megnőtt mind a táplálékra várva, mind pedig étkezés közben.

A további elemzések azt mutatták, hogy a kannabiszgőz aktiválja az 1-es típusú kannabinoid receptorokat ezekben a neuronokban, ami feloldja őket és fokozott aktivitásukat eredményezi. Ez fokozott élelmiszer-kutató magatartást és fogyasztási kényszert eredményezett. Az AgRP neuronok aktivitásának gátlására alkalmazott kemogenetika segítségével a kutatók csökkenteni tudták a kannabiszgőz étvágygerjesztő hatását, megerősítve ezzel az AgRP neuronok szerepét ebben a folyamatban.

“Ezen eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az MBH [mediobasalis hipotalamusz] neuronjai hozzájárulnak az inhalált kannabisz étvágygerjesztő tulajdonságaihoz” – összegezték a tanulmány szerzői.

A tanulmány jelentősen hozzájárul a cannabis sativa összetevőinek pszichológiai hatásai mögött meghúzódó idegi mechanizmusok tudományos megértéséhez. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vizsgálatot rágcsálókon végezték. Bár a rágcsálók és az emberek sok fiziológiai hasonlóságot mutatnak, mégis nagyon különböző fajok. Az emberekre gyakorolt hatások nem feltétlenül azonosak.

foto: pixabay.com/users/reidy68-208937

§ Az oldal tartalma kizárólag tájékoztató jellegű és senkit sem szeretne törvénybe ütköző cselekedetek véghezvitelére buzdítani, sem addiktív életformára sarkallni. Kérjük minden helyzetben vedd figyelembe a lakhelyed szerinti törvénykezést és ennek megfelelően a legjobb belátásod alapján cselekedj.
Vannak országok, ahol a kannabiszt már elfogadják, de nálunk sajnos még mindig nem. Ha tetszik a munkánk, csatlakozz mozgalmunkhoz, vagy támogass fő szponzorunk webshopjában történő vásárlásoddal, hogy cserébe mi még nagyobb bevetéssel végezhessük munkánkat!
Tudtad? Ha nálunk vásárolsz azzal más nonprofit szervezeteket is támogatsz. Erről bővebben itt olvashatsz.
MI ÉRTED VAGYUNK ITT, DE NÉLKÜLED NEM TUDUNK LÉTEZNI!
TámogatomCsatlakozom