körülbelül 6 perces olvasmány
Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Támogass minket, ha szeretnéd, hogy a hazai kannabisz helyzet minél hamarabb megváltozzon.

Sativa. Indica. Ruderalis. Afghanica. Americana. Chinensis. Gigantea. Ez csak néhány a kannabisz fajaira javasolt nevek közül.

A botanikusok, az egyetemek, a tekintéllyel rendelkező botanikus kertek, valamint a nemzeti és nemzetközi jogszabályok között az az egyetértés alakult ki, hogy a kannabisz monospecifikus nemzetség. Más szavakkal, a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a Cannabis nemzetség egy nagyon változatos fajból, a C. sativa L.-ből áll.

Régi iskola

Ahogy azt Ettiene DeMeijer mondja: „A monospecifikus koncepciót… szinte az összes kannabiszról szóló, nem taxonomikus, kiadványban hallgatólagosan elfogadták… A kannabisz sokszínűségének jelenlegi mintázata elsősorban az emberiség szándékos cselekedeteinek a következménye, és a háziasítás hosszú, intenzív és szerteágazó folyamatát tükrözi, amely elhomályosította a természetes evolúciós sokszínűség mintázatát. Az is kérdéses, hogy vajon létezik-e még valódi vad kannabisz.”

Más szavakkal: a kannabisz egy kultúrnövény abban az értelemben, hogy egy olyan növény, aminek vad őse nem ismert. Több száz másik példája létezik, köztük az avokádó, padlizsán, hagyma és földimogyoró. Szélesebb értelemben a kultúrnövény kifejezés olyan növényre utal, amelyet a mesterséges szelekció eredményez. Alapvetően növényünk az emberiség teremtménye.

Az eddig javasolt legjobb rendszertan, nevezetesen a Small & Cronquist elfogadja ezt a központi jellemzőt. A kannabiszban a sokszínűség alapvető mintázata az emberek alkotása, akik a kívánt tulajdonságok alapján szelektáltak. A fő különbség a magas rostra háziasított növények és a THC-ben gazdag virágzatra háziasított növények között mutatkozik. Tehát egyetlen fajunk, a C. sativa L., ami két alfajból áll, ssp. sativa („kender”) és ssp. indica („marihuána”), amelyek a mesterséges szelekció miatt váltak szét.

Mivel a „kender” és a „marihuána” mesterséges válogatás következményei, két különálló fajként való besorolásuk (ahogy azt Clarke & Merlin vagy Schultes javasolta) a taxonómiai elmélet szerint hibás. Ahogy azt Small leírja, „egynél több kannabiszfaj elismerése a háziasított növények túlosztályozására jellemző”. Ezt a hibát gyakran a botanikusok követik el, akik nem képzett taxonómusok. Gyakorlati megfontolásból, a Small & Cronquist, az ssp. indica és sativa fajtákat a 0,3% THC szint alapján választja szét, ami egy hasznosság szempontú kritérium, amelyet a legtöbb ország a jogalkotási szempontok miatt fogadott el – bár maga Ernest Small azt mondta, hogy ezt a számot felül kell vizsgálni.

Ez a Small & Cronquist taxonómia következő szintjére vezet bennünket. Itt már az ssp. indica és sativa két további alcsoportra oszlik, nevezetesen termesztett („tenyésztett”) és nem termesztett („vad” vagy gyomnövényes) fajtáikra. A kannabisz rajongóknak fontos megérteniük, hogy a fajta kifejezés két értelmű: az egyik értelmezést a kertészek által alkalmazott laza nyelvbeszéd adja míg a másikat a taxonómusok által alkalmazott szigorú botanikai besorolás. A kertészeti és mezőgazdasági fajokat vagy fajtákat, a köznyelvi értelemben képzeletbeli nevekkel nevezzük el – például az almák esetében „Idared” vagy „Jonagold”. A kannabisznál szereplő ekvivalensek lehetnének mondjuk a mindenki által ismert „Northern Lights” vagy „White Widow”. Ha azonban a nevet a taxonómiában hivatalosan alkalmazzák, akkor a fajta szigorúan az alfaj alatti besorolásra utal, és magában foglalja a latinizált nómenklatúrát. Ez egy egyértelmű négyrészes rendszert eredményez.

Kendertér - kannabisz fajtak regi

 

  • C. sativa ssp. indica var. indica – pl. Thaiföldi és Afganisztáni őshonos fajták, olyan hibridek, mint a „Skunk” és a „Blueberry”, valamint a törzskönyvezett hibrid fajták, függetlenül attól, hogy ezeket köznyelven Sativa vagy Indica néven forgalmazzák.
  • C. sativa ssp. indica var. kafiristanica – pl. vad típusú egyedek olyan régiókból, mint a Himalája és Észak-India.
  • C. sativa ssp. sativa var. sativa – pl. Kínai őshonos fajták, például Liuan Huoma, és olyan európai fajták, mint a Finola.
  • C. sativa ssp. sativa var. spontanea – pl. vad típusú egyedek olyan régiókból, mint Kelet-Európa és Észak-Amerika keleti része.
Új iskola

Kiderült, hogy 2020. április 3-án John McPartland és Ernest Small új rendszertant tettek közzé a kannabiszt illetően. ‘A veszélyeztetett magas THC-szintű kannabisz (Cannabis sativa subsp. Indica) és vad rokonai osztályozása’ címen. A tanulmány fordított változata hamarosan elérhető lesz nálunk is, az eredeti innen tölthető le.

Az Indica versus Sativa kérdést illetően, ami a kannabisz rajongókat valószínűleg leginkább érdekli, a következő rövid összefoglaló számol be:

Legalább 32 600 évvel ezelőtt az igazi vad ssp. indica ősi populációk, a dél- és közép-ázsiai éghajlati viszonyok hatására, két különálló csoportra osztódtak. Ennek megfelelően ezek a var. himalayensis  és var. asperrima. Az alkalmazkodás ezt követően az élőhelyük elszigetelődését okozta, reprodukciós korlátokat hozva létre.

A későbbi háziasítás (azaz az emberek általi szelekció) további eltéréseket eredményezett létrehozva az Indica (var. Afghanica) és Sativa (var. Indica) fajtákat. Az Indica és Sativa kifejezések kellő pontossággal használhatók néhány eredeti ázsiai háziasított fajtára, de nem a modern hibridek leírására. Noha megjegyezhető, hogy sok őshonos fajta e két formális botanikai változat hibridje.

Az új tanulmány alapvető fontosságú. Az absztrakt a következő:

Kétféle fajta gyógytípusú kannabisz nyerte el laikus megnevezését az 1980-as években. Az egyik a Dél-Ázsiából (India) származó „Sativa”, kora történelmi Délkelet-Ázsiai, Afrikai és Amerikai elterjedésével. A másik a Közép-Ázsiából (Afganisztán, Pakisztán, Törökország) származó „Indica”. Ezeket a fajtákat egyértelmű rendszertani nevekkel láttuk el, miután 1100 herbáriumi minta morfológiai jellemzőit vizsgáltunk meg, majd metaanalízissel elemeztük a vonatkozó irodalom fitokémiai és genetikai adatait. A „Sativa” a C. sativa subsp. indica var. indica és az „Indica” a C. sativa subsp. indica var. afganica fajtáknak felelnek meg. Vadon növő rokonuk a C. sativa subsp. indica var. himalayensis (Dél-Ázsia) és a C. sativa subsp. indica var. asperrima (Közép-Ázsia). A természetes szelekció a Dél- és Közép-Ázsia éghajlati viszonyok által eltéréseket váltott ki. A későbbi háziasítás tovább fokozta a fitokémiai eltéréseket. A dél- és közép-ázsiai háziasított fajtákat  meg lehet különböztetni a tetrahidrokannabinol és a kannabidiol tartalom alapján (THC arány ≥7, CBD arány <7), a terpenoid profil alapján (szeszkviterpén alkoholok hiánya vagy jelenléte), valamint a morfológiai karakterkészlet alapján. A két háziasított fajta széleskörű introgresszív hibridizáción esett át az elmúlt 50 évben. Ez a folyamat összemosta a jelenleg elérhető hibridizált „Sativa” és „Indica” közötti különbségeket. A „törzsek”, amelyek állítólagosan „Sativa” illetve „Indica” fajták, általában a nem dokumentált hibrid hátterű növények THC/CBD arányán alapulnak (az úgynevezett „Indica” gyakran egyszerűen azokat a fajtákat takarja amik magasabb CBD tartalommal bírnak, mint a „Sativa” fajták). Az itt bemutatott osztályozás körülírja és megnevezi a kannabisz négy taxonját, amelyek kritikusan veszélyeztetett hordozói annak a csíraplazmának, amiből a modern kannabinoid törzsek származnak, és amelyek megőrzéséről sürgősen gondoskodni kell.


KENDERTÉR FACEBOOK

Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Ha tetszett a cikk, támogass minket adománnyal vagy vásárlásoddal, hogy cserébe mi még nagyobb bevetéssel végezhessük munkánkat!
Tudtad? Ha nálunk vásárolsz azzal más nonprofit szervezeteket is támogatsz. Erről itt olvashatsz.
MI ÉRTED VAGYUNK ITT!
Vásárolok