A kender útja a gyógyászatban - Magyar Vetőmag Szövetség
körülbelül 3 perces olvasmány
Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Támogass minket, ha szeretnéd, hogy a hazai kannabisz helyzet minél hamarabb megváltozzon.

A COVID-19 vírus kezelésére és megelőzéséért folytatott küzdelem során az orvosok és kutatók minden követ megmozgatnak, így a kannabisz jótékony hatásait is vizsgálják ezen célból.

Kelet-Ázsiában a kendert már időszámításunk előtt 3000-ben is termesztették a rostjáért, de ősi kínai írásos maradványok is említik a növény pszichoaktív hatásait, illetve gyógymódként való alkalmazását dühkitörések, székrekedés vagy malária ellen. Indiában is a régmúltra nyúlik vissza mind gyógyszerként, mind kábítószerként való alkalmazása.

A kender gyógyításban történő alkalmazása 1833-ra vezethető vissza, amikor William Brooke O’Shaugnessy brit orvos a Kelet-Indiai Társaságnál megpróbálta tudományos alapokra helyezni a kender orvoslásban történő véletlenszerű használatát. Köszvényes betegek kezelésénél különböző dózisú kannabisz adagokkal kísérletezve tapasztalta, hogy csökkent, illetve megszűnt a fájdalmuk. A leglenyűgözőbb eredményeket a tetanuszt kutatva érte el: kannabisszal meg tudta előzni a görcsös izomösszehúzódásokat ennél a bakteriális eredetű fertőzésnél.

O’Shaughnessy 1842-ben publikált eredményei több orvost is arra ösztönöztek, hogy folytassák a kannabisszal kapcsolatos kutatásokat. Russel Reynolds, Viktória királynő háziorvosa a migrén, epilepszia, rángatózás, görcsök, idegi és izomfájdalmak kezelésében találta hatékonynak a szert. 1850-re a kannabisz bekerült az európai és az egyesült államokbeli gyógyszerkönyvekbe is, azonban a változékony összetételnek és annak a ténynek köszönhetően, hogy az újonnan alkalmazott és kedvelt injekciós tűvel nem volt egyszerűen befecskendezhető a szer, elvesztette népszerűségét. A végső csapás a kannabisz kereskedelmére az 1937-es „Marijuana Tax Act” keretében kirótt adó lett.

Fordult a kocka

1940-től azonban változni látszott a helyzet: amerikai kutatóknak növényi kivonatokból sikerült elkülöníteniük a kannabidiolt (CBD) és a tetrahidrokannabinolt (THC). Ez nem kis teljesítmény volt, tekintettel arra, hogy a növény több mint 400 vegyületet tartalmaz, melyek közül mintegy 100 hasonló molekuláris struktúrával rendelkezik és a kannabinoidok közé tartozik.

A fellelhető leírások alapján az epilepszia kezelésében vizsgálva brazil kutatók Raphael Mechoulam izraeli tudós vezetésével úgy találták, hogy 200-300 mg CBD a hagyományos epilepsziás rohamokat megelőző gyógyszeradagokkal együtt jelentősen csökkentette a rohamok számát a betegeknél. A további kutatások végül oda vezettek, hogy a kenderből kivont rendkívüli tisztaságú CBD-t a Dravet-szindrómánál, a LennoxGastaut szindrómánál és a gyerekkori epilepszia két típusánál is alkalmazzák.

A régészek úgy vélik, hogy felfedezték a világ első kannabisz “kereskedőit”

Annak ellenére, hogy a szintetikus THC-t már 1985 óta alkalmazzák Marinol (Dronabiol) néven kemoterápiás kezelés alatt álló betegek étvágyának javítására, az Epidiolex volt az első olyan, az Egyesült Államokban engedélyezett gyógyszer, amely kenderből kinyert CBD-t tartalmazott. Az Egyesült Királyságban 2010-ben engedélyezték egy kannabisz kivonatot, mely sclerosis multiplexben szenvedő betegek idegi eredetű fájdalmainak és görcseinek kezelésére alkalmas. Kanadában ez a szer SM-es betegek kezelése mellett rákos betegek fájdalmainak enyhítésére is engedélyezett.

A kannabisz kutatásának új irányt adott az a felfedezés, mely szerint a szervezetben több típusú kannabinoid receptor található, melyek közül néhány a THC-vel, néhány pedig a CBD-vel lép kapcsolatba.

A legújabb kutatások most azt mutatják, hogy magas CBD koncentrációjú készítmények csökkenthetik a SARSCoV-2 vírussal történő megfertőződést. Ismert, hogy a vírus úgy jut be a sejtekbe, hogy az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) receptorhoz kapcsolódik a sejt felszínén. A CBD az ACE2 recepor kialakulásának létrejöttét szabályozó gén kifejeződését tudja szabályozni, tehát hatására kevesebb receptor molekula jön létre. A kutatók szerint CBD tartalmú szájvízzel történő gargalizálás csökkentheti a koronavírussal való megfertőződés esélyét. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a nem embereken vagy állatokon elvégezett, hanem klinikai körülmények között, sejtkultúrás kísérletek során elért eredményeket ismertettek a kutatók, így további kutatásokra és kísérletekre van még szükség. A kannabisz izgalmas története tehát tovább folytatódik.

Az utánközlés a Magyar Mezőgazdaság és a Vetőmag Szövetség (VSZT) engedélyével történt

Szerző: Iván Katalin

KENDERTÉR FACEBOOK

Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Ha tetszett a cikk, támogass minket adománnyal vagy vásárlásoddal, hogy cserébe mi még nagyobb bevetéssel végezhessük munkánkat!
Tudtad? Ha nálunk vásárolsz azzal más nonprofit szervezeteket is támogatsz. Erről itt olvashatsz.
MI ÉRTED VAGYUNK ITT!
Vásárolok