A COVID-19 vírus kezelésére és megelőzéséért folytatott küzdelem során az orvosok és kutatók minden követ megmozgatnak, így a kannabisz jótékony hatásait is vizsgálják ezen célból.
Kelet-Ázsiában a kendert már időszámításunk előtt 3000-ben is termesztették a rostjáért, de ősi kínai írásos maradványok is említik a növény pszichoaktív hatásait, illetve gyógymódként való alkalmazását dühkitörések, székrekedés vagy malária ellen. Indiában is a régmúltra nyúlik vissza mind gyógyszerként, mind kábítószerként való alkalmazása.
A kender gyógyításban történő alkalmazása 1833-ra vezethető vissza, amikor William Brooke O’Shaugnessy brit orvos a Kelet-Indiai Társaságnál megpróbálta tudományos alapokra helyezni a kender orvoslásban történő véletlenszerű használatát. Köszvényes betegek kezelésénél különböző dózisú kannabisz adagokkal kísérletezve tapasztalta, hogy csökkent, illetve megszűnt a fájdalmuk. A leglenyűgözőbb eredményeket a tetanuszt kutatva érte el: kannabisszal meg tudta előzni a görcsös izomösszehúzódásokat ennél a bakteriális eredetű fertőzésnél.
O’Shaughnessy 1842-ben publikált eredményei több orvost is arra ösztönöztek, hogy folytassák a kannabisszal kapcsolatos kutatásokat. Russel Reynolds, Viktória királynő háziorvosa a migrén, epilepszia, rángatózás, görcsök, idegi és izomfájdalmak kezelésében találta hatékonynak a szert. 1850-re a kannabisz bekerült az európai és az egyesült államokbeli gyógyszerkönyvekbe is, azonban a változékony összetételnek és annak a ténynek köszönhetően, hogy az újonnan alkalmazott és kedvelt injekciós tűvel nem volt egyszerűen befecskendezhető a szer, elvesztette népszerűségét. A végső csapás a kannabisz kereskedelmére az 1937-es „Marijuana Tax Act” keretében kirótt adó lett.
DUNAHEMP Full Spektrum CBD 600mg lágyzselatin kapszula
0,2%
60db
600mg
Akciós ár: 10,999Ft
Fordult a kocka
1940-től azonban változni látszott a helyzet: amerikai kutatóknak növényi kivonatokból sikerült elkülöníteniük a kannabidiolt (CBD) és a tetrahidrokannabinolt (THC). Ez nem kis teljesítmény volt, tekintettel arra, hogy a növény több mint 400 vegyületet tartalmaz, melyek közül mintegy 100 hasonló molekuláris struktúrával rendelkezik és a kannabinoidok közé tartozik.
A fellelhető leírások alapján az epilepszia kezelésében vizsgálva brazil kutatók Raphael Mechoulam izraeli tudós vezetésével úgy találták, hogy 200-300 mg CBD a hagyományos epilepsziás rohamokat megelőző gyógyszeradagokkal együtt jelentősen csökkentette a rohamok számát a betegeknél. A további kutatások végül oda vezettek, hogy a kenderből kivont rendkívüli tisztaságú CBD-t a Dravet-szindrómánál, a LennoxGastaut szindrómánál és a gyerekkori epilepszia két típusánál is alkalmazzák.
A régészek úgy vélik, hogy felfedezték a világ első kannabisz “kereskedőit”
Annak ellenére, hogy a szintetikus THC-t már 1985 óta alkalmazzák Marinol (Dronabiol) néven kemoterápiás kezelés alatt álló betegek étvágyának javítására, az Epidiolex volt az első olyan, az Egyesült Államokban engedélyezett gyógyszer, amely kenderből kinyert CBD-t tartalmazott. Az Egyesült Királyságban 2010-ben engedélyezték egy kannabisz kivonatot, mely sclerosis multiplexben szenvedő betegek idegi eredetű fájdalmainak és görcseinek kezelésére alkalmas. Kanadában ez a szer SM-es betegek kezelése mellett rákos betegek fájdalmainak enyhítésére is engedélyezett.
A kannabisz kutatásának új irányt adott az a felfedezés, mely szerint a szervezetben több típusú kannabinoid receptor található, melyek közül néhány a THC-vel, néhány pedig a CBD-vel lép kapcsolatba.
A legújabb kutatások most azt mutatják, hogy magas CBD koncentrációjú készítmények csökkenthetik a SARSCoV-2 vírussal történő megfertőződést. Ismert, hogy a vírus úgy jut be a sejtekbe, hogy az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) receptorhoz kapcsolódik a sejt felszínén. A CBD az ACE2 recepor kialakulásának létrejöttét szabályozó gén kifejeződését tudja szabályozni, tehát hatására kevesebb receptor molekula jön létre. A kutatók szerint CBD tartalmú szájvízzel történő gargalizálás csökkentheti a koronavírussal való megfertőződés esélyét. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a nem embereken vagy állatokon elvégezett, hanem klinikai körülmények között, sejtkultúrás kísérletek során elért eredményeket ismertettek a kutatók, így további kutatásokra és kísérletekre van még szükség. A kannabisz izgalmas története tehát tovább folytatódik.
Az utánközlés a Magyar Mezőgazdaság és a Vetőmag Szövetség (VSZT) engedélyével történt
Szerző: Iván Katalin
orvosikannabisz.info
