A pakisztáni kormány abban reménykedik, hogy profitálni tudnak a CBD piacból, ezért a múlt héten megtette a nemzeti kenderprogram létrehozása felé vezető első lépéseket. A szövetségi kabinet jóváhagyta a kormányellenőrzés alatt történő kendertermesztést, amit olyan „mérföldkőnek számító döntésnek” neveztek, amely végül növelheti a magánvállalkozások és a gazdák vagyonát.
Fawad Chaudhry tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy Imran Khan miniszterelnök kabinetje is jóváhagyta az első kutatási engedélyt a Tudományos és Technológiai Minisztérium Tudományos és Ipari Kutatási Tanács (PCSIR) számára, hogy például elemezzék a helyi fajtákat, a növények kémiai összetételét és azok potenciális ipari és egyéb alkalmazásait. A kormány szerint időbe telik az „oltalom” kialakítása is, míg az növény kormányzati ellenőrzés alatt áll.
Khan kormánya a kannabiszgazdaság fejlesztését szorgalmazta, mivel ez javíthatja Pakisztán devizapozícióját az ország gazdasági kihívásai közepette. “Azt szeretnénk, hogy a kenderpiac 1 milliárd dollárt termeljen Pakisztán számára a következő három évben” – mondta Chaudhry.
Áttörés a kutatás számára
“Ez egy nagy áttörés elsősorban a kutatóintézetek számára” – mondta Muhammed A. Qayyum, a pakisztáni kormány tanácsosa és a Karacsi székhelyű Medics Laboratories Pvt. Ltd. igazgatója, ami egy gyógynövények és táplálékkiegészítők gyártására szakosodott cég. “A kannabisz mindig is tiltott terület volt, így ez azt jelenti, hogy elkezdhetnek dolgozni a szükséges tanulmányokon.”
Qayyum szerint a Karacsi Egyetem jó tekintélyű Nemzetközi Kémiai és Biológiai Tudományok Központja (ICCBS), ami a növények biológiájával kapcsolatos kutatás-fejlesztést végzi, szintén kulcsszerepet fog játszani az ország kannabiszkutatásában.
Dr. Iqbal Chaudhry, a központ igazgatója szerint a kormány azért választotta az ICCBS-t a projekten való közreműködéshez, mert rendelkezik a kendertermékek tanúsításához és validálásához szükséges összes eszközzel és szakértelemmel. Elmondta, hogy Pakisztán az ICCBS kutatási lehetőségeit kihasználva hozzáadott értékű termékeket fejleszthet exportra.
A pamut kiváltása
A pakisztáni kormány a kender potenciáljára a hanyatló gyapottermelés fenntarthatóbb alternatívájaként is tekint; az ország egykor a világ negyedik legnagyobb gyapottermelője volt Kínát, Indiát és az USA-t követve, valamint a világ legnagyobb pamutfonal-exportőre. Viszont mára a pakisztáni gazdálkodók a gyapotról más növényekre térnek át az ipar általános egyensúlyhiánya, az alacsony árak és a kiváló minőségű vetőmag hiánya miatt.
Az egészségügyi és textilipari alkalmazásokon felül a kormány abban is reménykedik, hogy a kenderrostmaradványokat Pakisztán bioenergiává alakíthatja. A tervek arra is ösztönzik a kormányt, hogy egy olyan „precíziós mezőgazdaság” projektet dolgozzanak ki, amelynek keretén belül csúcstechnológiájú gazdaságok működnek a kender és egyéb nem hagyományos mezőgazdasági ágazatok számára.
Gazdálkodó nemzet
Pakisztán egy gazdálkodó nemzet. A pénzügyminisztérium szerint a mezőgazdaság adja az ország GDP-jének körülbelül 18,9%-át, és a munkaerő mintegy 42,3%-át foglalkoztatja.
A pakisztáni székhelyű, SCOPE néven működő környezetvédelmi civil szervezet szerint a pakisztáni lakosság 5 százaléka birtokolja a termőföldek körülbelül 64%-át, míg a teljes földterület 15%-át kistermelők művelik öt hektárnál kisebb földterületeken; mégis a kistermelők nettó hektáronkénti hozama magasabb, mint a nagyüzemeké – derült ki az állami gazdaságok jövedelmi adataiból.
Milyen gyorsan?
A kormány kendertervének első szakaszában a kendertermesztésre kiválasztott helyek a Peshawar, Chakwal és Jhelum települések közelében találhatók, az ország északi részén. A támogatók szerint Pakisztánban a megfelelő termesztési körülmények miatt a kender szinte minden régióban potenciálisan nagy terméshozammal kecsegtet. A növény több helyen már jelenleg is vadon nő.
Quayyum szerint a kendertermelés gyorsan beindulhat, ha csupán a Kábítószerügyi Minisztérium szabálymódosítására van szükség. Ha jogszabályváltoztatásokra van szükség, a folyamat hosszabb ideig is eltarthat – mondta – megjegyezve, hogy egyelőre nem világos, hogy miként alakítják majd a szabályokat a CBD-t és az ételeket illetően.
Történelem
A kannabiszt Pakisztánban évszázadok óta termesztik, megelőzve az iszlám térség hódítását. A kannabiszra a szent hindu Atharva Véda szövegben is utalnak már, amely leírja a növény gyógyászati és rituális felhasználását.
A jelenlegi pakisztáni törvények értelmében a kender a kannabisszal azonos, és ezért illegális. A kannabiszt azonban gyakran „charas”-ként adják el a feketepiacon, az ország törzsi övezetében és a szomszédos Afganisztánban termesztett kannabiszból készített szivacsos, fekete hasis formájában.