körülbelül 6 perces olvasmány
Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Támogass minket, ha szeretnéd, hogy a hazai kannabisz helyzet minél hamarabb megváltozzon.
  • Carl Sagan egész életében  kannabisz felhasználó és a legalizálás közismert támogatója volt.
  • Egyszer egy névtelen esszét írt arról, hogy ez milyen hatással volt életére, és miért érezte úgy, hogy legalizálni kell.
  • Szemléletmódja kulcsfontosságú, mivel sok országban elkezdték legalizálni a kannabiszt.

Carl Sagan, a kockák védőszentje, fantasztikus ember volt. Szerzője és házigazdája volt a Cosmos című műsornak, segített összeállítani a Voyager Arany Lemezének (Voyager Golden Record) lejátszási listáját, kiemelkedő tudományos karrierje volt, és Bill Nye-t és Neil deGrasse Tysont egyaránt inspirálta, hogy olyan tudományos oktatókká váljanak, mint amilyenek.

Sagan sokféle témában írt, beleértve a csillagászatot, az igazság szükségességét a nyilvános diskurzusokban, a világbékét és az éghajlatváltozást. Éleselméjűsége még a szakterületén kívüli cikkekben is nyilvánvaló, szemléletmódja gyakran sokatmondó.

Az egyik olyan téma amiről csak anonim módon tudott írni, ma már vita tárgyává vált az egész világon. Carl Sagan kannabisszal kapcsolatos elképzelései értékes kiegészítésként szolgálnak  a növény megfelelő felhasználásának kérdése körül folytatott vitákban, és esettanulmányként szolgálnak arról, hogy egy olyan ember, aki mértékkel használja, nem feltétlenül züllik le egy semmirekellő stoner zombivá.

Kendertér - photo 1516373829531 29d21ac7f9d6 209x300Miért írt Carl Sagan esszét a kannabiszról?

Egy az 1971-ben íródott Marihuana újraértékeve (Marihuana Reconsidered) könyvhöz Dr. Sagan Mr. X (X úr) álnéven írt esszét a kannabisz használatával kapcsolatos saját történetéről és arról, hogy véleménye szerint ez milyen pozitív hatással volt az életére. Hamis név mögé bújva írta ezt, félve attól, hogy ilyen cikk megírása negatívan befolyásolná a karrierjét és a jó hírnevét, ezért csak halála után derült ki, hogy valójában ő az esszé szerzője.

Az esszé túl hosszú ahhoz, hogy ide beillesszük, de teljes egészében letöltheted PDF formátumban innen. Az általa felhozott fő pontokra összpontosítunk.

Miben segített ez neki saját véleménye szerint?

Sagan szerint a kannabisz használata pozitívan befolyásolta életének több aspektusát. Elmagyarázza, hogy akkor ismerkedett meg a gyógynövénnyel, amikor már a tudomány elkezdte teljes mértékben lefoglalni, és különösen nyitott volt az új tapasztalatokra. Úgy találta, hogy a kannabisz kellemes, és a negatív élettani hatások látszólagos hiánya miatt nagyon vonzódott irányába.

Azt állította, hogy a kannabisz fogyasztás következtében történő tudatváltozás eredményeként sok olyan dolog, amelyet korábban képtelen volt megbecsülni vagy észrevenni, még akkor is hatással volt rá, amikor már kijózanodott. Úgy találta, hogy a gyógynövény rendkívül hasznos abban, hogy segítsen neki megérteni az embereket, akiket általában őrültnek írt volna le, ahogy azt itt állítja:

“dühítő lehet az a meglátás, hogy milyen a világ valójában; a kannabisz olyan érzéseket keltett bennem, hogy milyen őrültnek lenni, és hogy hogyan használjuk ezt az “őrült” kifejezést, hogy elkerüljük a számunkra túlságosan fájdalmas dolgokra való gondolást. A Szovjetunióban a politikai disszidenseket rutinszerűen elmegyógyintézetbe helyezték. Ugyanez a dolog, talán kissé finomabb módon, történik a következő példában: “hallottad, mit mondott Lenny Bruce tegnap? Ez teljesen bolond.” Amikor a kannabisz hatása alatt voltam, rájöttem, hogy belül azokban az emberekben van valaki, akit őrültnek nevezünk. ”

Ezenkívül elősegítette, hogy jobban megértse önmagát:

“Amikor beszívok, behatolhatok a múltba, visszaemlékezhetek a gyermekkori emlékekre, barátokra, rokonokra, játékszerekre, utcákra, illatokra, hangokra és ízekre a letűnt korszakból. Rekonstruálni tudom a jelenlegi megnyilvánulásokat gyermekkori eseményekben, amelyeket csak félig értettem akkoriban. Számos, de nem minden kannabisz tapasztalatomban jelen van egy számomra jelentőséggel bíró szimbolizmus, amit nem próbálok meg itt leírni, egyfajta mandala. A mandala szabad asszociációja, mint vizuálisan mint a szavakkal való játszás, nagyon gazdag  és tág szemléletmódot nyújtott. ”

Úgy látta, hogy a kannabisz segített neki megérteni a művészetet és a zenét oly módon, ahogyan azt soha azelőtt nem volt képes:

“A kannabisz élménye nagymértékben fokozta a művészet iránti elismerésemet, ami egy olyan téma volt számomra, amit soha nem értékeltem túlzottan. A művész szándékának megértését, amit el tudok érni, amikor a kannabisz hatása alatt vagyok, néha olyankor is képes vagyok megélni, amikor már tiszta vagyok. Ez az egyik olyan emberi határ a sok közül, amin a kannabisz segített átlépni… A kannabisszal a zene megítélése területén is nagyon hasonló javulást tapasztaltam. Először voltam képes meghallani a háromrészes harmónia részeit külön és az ellenpont gazdagságát. Azóta felfedeztem, hogy a professzionális zenészek könnyen tarthatnak sok különálló részt egyszerre a fejükben, de számomra ez volt az első alkalom.”

Azt is állítja, hogy drámaian javított a szexuális életén, ahogy azt itt elmagyarázza:

“A kannabisz elősegíti a szex élvezését, egyrészt rendkívüli érzékiséget kölcsönöz … úgy tűnik, hogy az orgazmus tényleges időtartama jelentősen meghosszabbodik, de ez lehet a kannabisz által okozott idő tágulás szokásos tapasztalata is.”

Végül a következő előnyök fényében szól a teljes körű legalizálás mellett:

“A kannabisz illegalitása felháborító, akadály egy gyógyszer teljes felhasználása előtt, amely elősegíti a nyugalmat és a tisztánlátást, az érzékiséget és a közösségiséget, amikre kétségkívül szükség van ebben az egyre őrültebb és veszélyesebb világban.”

Vajon egyedül volt a kannabisszal kapcsolatos véleményével a többi tudós társa közöt?

A kannabisszal kapcsolatos véleménye hasonló Aldous Huxley véleményéhez a komolyabb pszichedelikumokról. Mindkét férfi úgy gondolta, hogy a pszichotropikus anyagok megváltoztathatják az észlelésünket a szokásos, túlélés-orientált módról olyan módra, ami lehetővé teszik az egyedi szenzoros észlelést és a reflektív gondolkodási mintákat, melyeket mind a társadalom, mind a pszichológiánk úgy épített fel, hogy az a háttérbe szoruljon. Huxley írt egy teljes könyvet erről a jelenségről, Az észlelés kapui (The Doors of Perception) címmel, amelyet ő a “szabad elmének” (“Mind at Large”) nevez.Kendertér - eszleles kapui

Vajon a kannabisz használat  befolyásolta Sagan munkáját?

Igen, de ő úgy gondolja, hogy jó irányba. Azt állította, hogy egyik utazása a következőkhöz vezetett:

“… egy ötlet a rasszizmus eredetéről és érvénytelenségéről a Gauss-eloszlási görbék szempontjából. Ez bizonyos szempontból nyilvánvaló volt, de ritkán beszéltünk róla. A szappanban lévő görbéket a zuhanyfalra rajzoltam, majd elmentem leírni az ötletet. Az egyik ötlet követte a másikat, és körülbelül egy órás rendkívül kemény munka után azt tapasztaltam, hogy tizenegy rövid esszét írtam társadalmi, politikai, filozófiai és emberi biológiai témák széles köréről … már használtam őket egyetemi beszédeknél, nyilvános előadásokon és a könyveimben is. ”

Azt is állította, hogy ez lehetővé tette számára a társadalmi kérdések jobb megértését, amelyeket későbbi éveiben gyakrabban kommentált. Noha meg kell jegyezni, hogy a cikkben nem sorol ​​fel egyetlen konkrét példát sem a betépett gondolkodás nagyszerű ötleteiből. Csupán a szava marad számunkra.

Természetesen ezek a feltételezett előnyök azért érvényesülhettek, mert mérsékelt és szkeptikus volt azzal az elképzeléssel szemben, hogy az összes betépett ötlet ragyogó. Ez azt jelenti, hogy nem szabad azt gondolni, hogy te leszel a következő nagy gondolkodó a tudományos oktatásban, csak azért, mert elszívsz egy füves cigit. Sagan pártolása nem teszi semmissé a súlyos felhasználással járó káros mellékhatásokat, mint például csökkent motiváció, memóriaproblémák és a képtelenség hosszú távú terveket készíteni.

Ahogy a kannabisz egyre törvényesebbé, elfogadottabbá és hétköznapibbá válik, meg kell válaszolnunk a kérdéseket azt illetően, hogy milyen hatásokkal lehet ránk – akár jó, akár rossz szempontból. Míg az egyedi beszámolók mindig körültekintően kezelendők, olyan intelligens fogyasztók, mint Carl Sagan hozzászólása értékes kiegészítés a témában folytatott vitákhoz.

KENDERTÉR FACEBOOK

Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Ha tetszett a cikk, támogass minket adománnyal vagy vásárlásoddal, hogy cserébe mi még nagyobb bevetéssel végezhessük munkánkat!
Tudtad? Ha nálunk vásárolsz azzal más nonprofit szervezeteket is támogatsz. Erről itt olvashatsz.
MI ÉRTED VAGYUNK ITT!
Vásárolok