körülbelül 4 perces olvasmány
Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Támogass minket, ha szeretnéd, hogy a hazai kannabisz helyzet minél hamarabb megváltozzon.

Kockázatos szerek és veszélyes drogpolitikák
TASZ Drogpolitikai Füzetek 8.
Írták:
Sárosi Péter történész,
TASZ Drogpolitikai Programvezető (II. fejezet)
Takács István Gábor pszichológus,
TASZ Médiamonitor Program Koordinátor (I. fejezet)
(40.- 43. oldal)
“V. AZ ÁRTALOM EGYSÉGES KRITÉRIUMRENDSZERE
Ha megpróbáljuk kiszűrni a szociális környezetből és a drogpolitikai szabályozásból fakadó
zavaró tényezőket (rendszerspecifikus ártalmak), és tisztán azokra a negatív reakciókra
koncentrálunk, amelyeket az adott pszichoaktív szer használatának pszichofarmakológiai
hatásmechanizmusa vált ki a fogyasztóból (szerspecifikus ártalmak), akkor szükségünk van egy
átlátható, következetes és egységes kritériumrendszerre. A szakirodalomban történtek
kísérletek egy ilyen kritériumrendszer megalkotására – ezek több-kevesebb sikerrel különítették el
egymástól a rendszerspecifikus és a szerspecifikus ártalmakat.
Az egyik figyelemreméltó kísérlet a WHO korábban már említett 1995-ös vizsgálata, amely az
opiátok, az alkohol és a dohány a kannabiszhoz viszonyított egészségkárosító hatásait foglalta
össze. Ez a tanulmány pusztán két kategória szerint tekintette át a rendelkezésre álló
szakirodalmat: az akut és a krónikus hatások alapján. Az akut hatások terén megállapította, hogy
bár az alkohol és a kannabisz által kiváltott mámor sok hasonlóságot mutat, a két tudatállapotra
jellemző kockázatvállaló viselkedés közötti különbség az, hogy míg az alkoholos állapotnál az
aktív ártalomokozás is jelentős (erőszakos viselkedés, vakmerő közlekedés, öngyilkosság, élet-
vagy testi épség elenni bűncselekmények), addig az opiát és a kannabisz intoxikáció esetében
elsősorban a passzív ártalomokozás lehetősége (pl. mulasztásos balesetek) merül fel. „Nagy
adagban az alkohol halált okozhat fulladás, alkoholmérgezés, kardiomüopáthia vagy szívinfarktus útján. A
kannabisznak tulajdonítható halálos kimenetelű túladagolási esetet mindazonáltal nem dokumentáltak, és az
emberek esetében az állatkísérletek eredményei alapján becsülhető halálos dózis olyan magas, hogy a gyakorlatban
a fogyasztók számára lehetetlennek minősíthető … Míg a kendernél nincsen kockázata a túladagolásnak, az
opiátok tiltott használata valódi túladagolási kockázatot jelent. Az opiátok nagy dózis esetében a légzésszám és a
vérnyomás csökkenéséhez vezetnek és a légzés leállását okozhatják.”1
A fizikai elvonási tünetek
egyértelműen az alkoholnál a legerősebbek (könnyen a függő életét követelhetik), míg az ópiátok
esetében, bár komoly fájdalommal járhatnak, kevésbé veszélyesek a függő életére, a kannabisz
által okozott elvonási tünetek pedig szórványosan jelennek meg és viszonylag enyhék.
A krónikus alkoholhasználat következményeként számos szervi elváltozás valószínűsége nő meg:
agykárosodás, májkárosodás, nyelőcsőrák, gyomorhurut, magas vérnyomás, szívroham, szívritmus
zavarok, cardiomyopathia, pancreatitis és polyneuropáthia stb. A dohányzás hosszú távú, intenzív
használata egyértelműen növeli a légző- és nyelőszervek rákos megbetegedésének kockázatát,
ezenkívül méhnyakrák, gyomorrák, hugyhólyagrák és veserák, szívkoszorúér megbetegedések, a periferiális érrendszer megbetegedése, szívroham, hályog és csontritkulás kialakulásához vezethet.
Ezzel szemben „a nem intravénásan fogyasztott ópiátok krónikus használata csekély egészségügyi ártalmat
okoz, ilyen például a kiválasztó-rendszer zavara, az immunrendszer hatékonyságának csökkenése, amely hasonló
a kannabisz-használat kiváltotta immunrendszeri hatásokhoz, és a krónikus székrekedés”. A kannabisz
használatának hosszú távú egészségkárosító hatásai közül a legfontosabb összefügg a használat
módjával: a hosszú távon szívás útján fogyasztott kannabisz hozzájárulhat a krónikus bronchitis
és a légzőszervi rákos megbetegedések kialakulásához, bár orális fogyasztással ezek az ártalmak
elkerülhetők. Az alkoholhoz hasonló agykárosodást vagy egyéb szervi elváltozást nem sikerült
kimutatni a hosszú távú kannabisz-használat eredményeként. ”
“Ami a drogok függőségi potenciálját illeti, a kutatók megkértek két amerikai szakértőt, Neal
Benowitzot, a Kaliforniai Egyetem kutatóját, és Jack Henningfieldet, a NIDA kutatóját, hogy a
négy szert az addikciós potenciál öt dimenziója alapján rangsorolja. Az összehasonlító táblázat
szerint a heroin rendelkezik a legerősebb addiktív potenciállal, ezt követi az alkohol, a dohány,
majd végül a kannabisz.” (kép 1.)

“Henningfieldnek és Benowitznek nem ez volt az első hasonló kvantitatív összehasonlító
kockázatvizsgálata: 1994-ben a szakirodalmat áttanulmányozva egymástól függetlenül, de
ugyanazt a kritériumrendszert használva rangsorolták 6 drog (nikotin, heroin, kokain, alkohol,
koffein, marihuána) addiktív potenciálját.2
Ez a kritériumrendszer ugyanaz volt, amelyet a WHO-
féle vizsgálat is használt. Az eredmények – bár több helyen némileg különbözött a két kutató
pontozása, nagyjából lefedték egymást (a 6-os a legenyhébb, az 1-es a legintenzívebb reakcióérték
a skálán). ” (kép 2.)
A táblázatokból kitűnik, hogy az addikciós potenciál szerint mindkét kutatónál hasonló a sorrend:
heroin, kokain, nikotin, alkohol, koffein, marihuána. Természetesen lehet vitatkozni azzal,
ahogyan a tudósok az egyes szerek kockázatait kvantifikálták, a rendelkezésre álló szakirodalom
alapján valóban kétségtelennek tűnik, hogy a legtöbb kritérium szerint a legnépszerűbb illegális
drog, a marihuána függőségi potenciálja jelentősen alulmúlja a nikotinét és az alkoholét.”

https://drogriporter.hu/files/drogriporter/pszk_kritika.pdfKENDERTÉR FACEBOOK

Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Ha tetszett a cikk, támogass minket adománnyal vagy vásárlásoddal, hogy cserébe mi még nagyobb bevetéssel végezhessük munkánkat!
Tudtad? Ha nálunk vásárolsz azzal más nonprofit szervezeteket is támogatsz. Erről itt olvashatsz.
MI ÉRTED VAGYUNK ITT!
Vásárolok