Öt mítosz a kannabiszról
körülbelül 9 perces olvasmány
Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Támogass minket, ha szeretnéd, hogy a hazai kannabisz helyzet minél hamarabb megváltozzon.

Nem, a kannabisz fogyasztása nem vezet erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez, és nem, a legalizálás nem vezet társadalmi katasztrófához

Hét év telt el azóta, hogy Colorado és Washington államban megnyíltak az ország első legális szabadidős kannabiszüzletek. Ami egykor merész társadalmi kísérletnek tűnt, ma már mindennapos, hisz 18 államban plusz D.C.-ben – ez így már az Egyesült Államok lakosságának jóval több mint egyharmadát érinti – engedélyezett a szabadidős fogyasztás. Ennek ellenére a kannabisz használatáról és legalizálásáról szóló mítoszok továbbra is széles körben elterjedtek. Egyes mítoszok a kábítószer ellenes háború makacs őskövületei, míg mások egy növekvő ipar hatását tükrözik, ami új vásárlókat kíván vonzani. Íme néhány a legkitartóbbak közül.

1. mítosz – A kannabisz kapudrog

„Vajon az emberek többsége, akik más drogot használnak, kannabisszal kezdik? Egyértelműen.”- olvasható a Smart Approaches to Marijuana (SAM), a prominens kannabisz ellenes szervezet, weboldalán. “A kutatások azt mutatják, hogy az egyéb drogoktól függők 99%-a alkohollal és kannabisszal kezdett” – állítja a csoport. “Specifikusan a marihuána nyitja meg az utat bármilyen könnyű- vagy nehézdrog használata előtt.” – állítja Haller József a magyar Drogkutató Intézet igazgatója. A kannabisztól ódzkodó politikusok is ezt a „kapudrog” elméletet említik általában a korlátozások érvényben tartásának fő okaként.

A valóságban viszont egyetlen hiteles bizonyíték sem támasztja alá, hogy a kannabisz fogyasztása hajlamosabbá tenné az embereket más drogok használatára. Legalábbis ezzel zárult az Igazságügyi Minisztérium és a Kongresszusi Könyvtár által 2018-ban végzett, 96 oldalas teljes körű vizsgálata. „Jelenleg nem állítható fel ok-okozati összefüggés a kannabisz és más tiltott kábítószerek használata között”. írták a szerzők.

Az kapudrog elméletet alátámasztó silány érvelések a SAM és az ehhez hasonló szervezetek, mint például a magyar Drogkutató Intézet nyilatkozataiban figyelhetők meg. Igaz például, hogy az opiátokat és más veszélyes drogokat használó emberek többsége életük valamelyik pontján kannabiszt is használt. Ugyanakkor ez az alkohollal, cigarettával, koffeinnel vagy bármely egyéb könnyebben hozzáférhető anyaggal kapcsolatban is kijelenthető. „A kemény drogoktól függők kilencvenkilenc százaléka tejet ivott mielőtt drogokhoz nyúlt volna” igaz állítás – és szintén teljes mértékben értelmetlen.

Ma már biztonsággal kijelenthető, hogy ez az állítás hamis!

2. mítosz – A kannabisz erőszakos bűncselekményekhez vezet

Ez a mítosz új erőre kapott a „Mondd el a gyerekeidnek: Az igazságot a marihuánáról, a mentális betegségekről és az erőszakról” című, Alex Berenson 2019-ben megjelent polémiája miatt, aki a New York Times egykori riportere volt. A könyvben és másutt Berenson megkísérli a kannabisz legalizálását a gyilkosságok és támadások növekedéséhez kötni: „A kannabisz pszichózist okoz. A pszichózis erőszakhoz vezet. Nyilvánvaló tehát a következtetés, hogy a kannabisz erőszakhoz vezet.” Megint más ellenző szervezetek megpróbáltak rámutatni a kannabisz használata és a tömeges lövöldözések közötti kapcsolatra is.

Valójában jól dokumentált összefüggések vannak a nagymértékű kannabisz-fogyasztás és a pszichózis között, különösen a fiatalok körében. De az ok-okozati összefüggés feltárása hihetetlenül nehéz folyamat. Vajon a kannabisz használata okoz pszichózist, vagy a pszichózis kialakulására hajlamosabb egyéneknél a kannabisz csak felszínre hozza azt amire azok hajlamosak? Egyes kutatók szerint Berenson és mások túlzásba viszik állításaikat, és figyelmen kívül hagyják azokat a bizonyítékokat, miszerint a kannabisz segíthet egyes pszichotikus rendellenességekben szenvedőkön.

Ezen túlmenően a tudósok rengeteg komoly munkát fektettek a kannabisz-használat és a bűnözés közvetlen kapcsolatának vizsgálatába, viszont minden elszántság és erőfeszítés ellenére sem találtak ilyet. 2013-ban a Rand Corp. által a Fehér Ház nevében végzett bizonyítékok átfogó áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy „a kannabisz használata nem köthető erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez”.

Az igazságügyi minisztérium által finanszírozott, a washingtoni állam legalizálásának hatásait vizsgáló újabb tanulmány megállapította, hogy „úgy tűnt, hogy sem a kannabiszhoz kapcsolódó bűncselekményeket, sem a súlyosabb bűncselekményeket sem érinti a legalizálás”. Számos más oldal bizonyítja, hogy a kannabisz használata és legalizálása kevesebb erőszakos bűncselekményekhez vezet. Tekintettel arra, hogy a kannabisz legismertebb hatásai közé tartozik a „kellemes eufória és a relaxáció érzése”, nem nehéz megérteni, miért.

Ma már biztonsággal kijelenthető, hogy ez az állítás hamis!

3. mítosz – A kannabisz erőssége a minőség és a biztonság fontos mutatója

A kannabiszt érintő egyetlen kérdés sem vált ki annyi vitát, mint az erőssége, vagy a THC – a növény fő pszichoaktív vegyülete – koncentrációja egy adott termékben. A kannabisz szkeptikusok azt állítják, hogy a mai kannabisz erősebb, mint valaha. A kannabiszt támogatók pedig gyakran azt mondják, hogy jobb az erősebb, mert elméletileg kevesebb elfogyasztása is elegendő, hogy elérd ugyanazt a hatást.

De a drog ellenes harcosok legalább az 1940-es évek óta borzasztó állításokat tesznek közzé a kannabisz potenciáját illetően. Dana Larsen kanadai kannabisz aktivista több évtizednyi kannabisszal kapcsolatos potencia figyelmeztetést vett elő és elvégezte számításait, majd arra a következtetésre jutott, hogy ha mind igazak lennének, akkor a mai kannabisz nagyjából 12 600-szor erősebb lenne, mint az 1960-as években. Mivel a THC koncentrációja nem haladhatja meg a 100 százalékot, egyértelmű, hogy ezek nem igazak.

Ennek ellenére a kannabisz hatásossága természetesen folyamatosan nő, bár nehéz pontosan megmondani, milyen mértékben. A kannabisz potenciáljával kapcsolatos longitudinális ismereteink nagy része egy kormány által vezetett megfigyelő programból származik, amit silány adatgyűjtési gyakorlatnak tartottak a fennállása kezdetei óta. Nem kérdés azonban, hogy mind a tiltás, mind a legalizálás alatt a kannabisznemesítők megszállottan a magasabb THC-potenciál szempontjából válogatták növényeiket.

Ez nem feltétlenül jó. A potenciálról szóló kutatás, amelyet a coloradói Közegészségügyi és Környezetvédelmi Minisztérium 2020-as jelentése összefoglalt, sok bizonyítékot mutat arra, hogy azok az emberek, akik rutin szerűen erősebb kannabiszt használnak, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a mentális egészségügyi rendellenességek szempontjából, mint azok, akik gyengébb fajtákat használnak. Lehetséges vajon, hogy a potensebb fajtákat használók kevesebbet fogyasszanak? Ez elméletben szép lehetne, de a valós adatok vegyesek. Egy nemrégiben készült felmérés például azt találta, hogy „az erősebb kannabisz-termékeket használók nem feltétlenül módosítják adagjukat a THC-dózisnak megfelelően”, ami azt eredményezte, hogy ezek a felhasználók „több negatív következményről számoltak be, mint a kevésbé erős termékeket fogyasztók”.

Más friss kutatások azt is kimutatták, hogy az erősebb kannabisz-termékek nem feltétlenül okoznak erősebb hatást. A legutóbbi vizsgálatok pedig arra mutatták rá, hogy a potenciát tesztelő iparra csalások, minőségbiztosítási problémák és általános alkalmatlanság jellemzők. A gyógyszertárakban kapható termékek címkéin feltüntetett THC érték nem feltétlenül tükrözi a valóságot.

Ma már biztonsággal kijelenthető, hogy ez az állítás hamis!

Az olaszok magasabb THC tartalmú kenderrel helyettesítik a nyugtatókat, antidepresszánsokat, állítja egy új tanulmány

4. mítosz – A különböző törzsek különböző hatást produkálnak

Ha már a gyógyszertárakban kapható kannabisz címkéiről beszélünk, a kannabiszkedvelők gyakran lelkendeznek kedvenc törzseikről, ahogyan a borsznobok teszik kedvenc boraikkal. A termékleírások olyan hatásokat ígérnek, mint a ‘kanapéhoz szögel’ vagy épp ‘a ház takarítására motivál’. Ezeket valószínűleg a laikusok nem érthetik, mint ahogy a borokat sem tudja mindenki megkülönböztetni.

Viszont azok a tudósok, akik tanulmányozták a kannabisz-törzsek genetikáját, azt állítják, hogy ezek az állítólagos különbségek alig vannak megalapozva a valóságban. Egy 2015-ös jelentés például csak kisebb különbségeket talált a kannabisz-törzsek genetikai összetételében. “A kannabisz törzs neve nem feltétlenül képvisel genetikailag egyedi fajtát” – írták a szerzők. Az általuk vizsgált növények körülbelül egyharmadában az egyes minták „genetikailag jobban hasonlítottak a különböző nevű törzsek esetén, mint az azonos nevű törzsek esetén”. Egy 2019-es tanulmány nem talált érdemi genetikai különbséget még a két fő fajta, az indica és a sativa között sem, amelyekről gyakran azt mondták, hogy nagyon különböző típusú hatást fejtenek ki. Egy 2018-as elemzés arra a következtetésre jutott, hogy „a ‘törzs’ fogalma nem tükrözi a növény háziasítását, nemesítési folyamatát vagy kémiái összetételét.”

A kannabisz több száz kémiai vegyületet tartalmaz, amelyek többségét jelenleg még alig ismerjük. Valószínű, hogy ezek különböző kombinációi különböző hatásokat eredményeznek. De a kutatások határozottan azt sugallják, hogy kevés összefüggés van egy törzs megcímkézése és valódi hatása közt.

Ez az állítás nagyon szubjektív! Aki régóta használ kannabiszt tudatosan, az pontosan tudja miről van szó, aki pedig alkalmi használó, vagy épp alig használ kannabiszt az valószínű soha nem fog tudni különbséget tenni az egyes fajták közt. Az is biztonsággal elmondható, hogy a kannabisz fajtáin belül is bőven akadnak hatásbéli eltérések, mivel nem mindegy, hogy az adott egyed hogyan lett termesztve, szüretelve, kezelve, szárítva, tárolva…stb. Minden folyamat hatással van a hatóanyagok összetételére a végtermékben, amiből egyenesen következik, hogy a hatás is ennek megfelelően változik.

5. mítosz – A legalizálás közegészségügyi katasztrófával egyenlő

A legalizálás ellenzői gyakran apokaliptikus kifejezéssekkel érvelnek. Például az olyan csoportok, mint a Parents Opposed to Pot (Szülök a Kannabisz Ellen), azt állítják, hogy a legalizálás „tudományellenes közegészségügyi katasztrófa” és „a közbiztonság aláásása”, ami „növeli az összes kábítószer feketepiacát és a túladagolásos haláleseteket”, és hogy ”a kannabisz legalizálása MINDEN szempontból egy sikertelen politika”. Orvosi csoportok azzal érveltek, hogy a legalizálás a tinédzserek droghasználatának növekedéséhez vezet. A rendőri csoportok pedig arra figyelmeztettek, hogy nőni fog a közlekedési balesetek száma.

De az egyik legszembetűnőbb tény, hogy mennyire nem változott semmi azokban az államokban, ahol már legalizálták. Idén tavasszal például a Denveri Colorado Egyetem és a Montana Állami Egyetem két közgazdásza átfogó áttekintést végzett a kannabisz legalizálásának közegészségügyi következményeit illetően, több tucat korábban publikált tanulmányt felölelve. Kevés bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a szabadidős kannabisz legalizálása komolyabb drogfogyasztást eredményezett volna a tinédzserek körében, viszont szilárd bizonyítékot találtak arra, hogy a kannabiszt használó tizenévesek ritkábban fogyasztanak alkoholt – a közegészség szempontjából ez nettó győzelem, tekintettel arra, amit tudunk a két anyag relatív veszélyeiről. Arra utaló jelek is vannak, hogy a legális kannabisz csökkenti az opioidok miatti halálozást, ami egyenesen mond ellent a tilalmat támogatók súlyos figyelmeztetéseinek.

Ami a közlekedést illeti, a kutatók megállapították, hogy „javul a közúti biztonság, ha legalizálva van az orvosi kannabiszt”, de hosszútávon nem mernek biztosat állítani, különösen a szabadidős kannabisz okozta hatásokat illetően. A munkahelyekkel kapcsolatosan ez a tanulmány kimutatta, hogy a legalizálás csökkenti a betegnapok számát és a kimaradásokat.

A legalizálás utáni változások szerények, és kissé pozitív irányba mutatnak. Ez nem túl meglepő: Az ember alkotta társadalmak hatalmas és összetett rendszerek, egymással összekapcsolt részek ezrei, amik kiszámíthatatlan módon hatnak egymásra. Naiv azt gondolni, hogy egyetlen változó megváltoztatása, például a kannabisz jogi státusza, az egész rendszer összeomlását okozhatja.

Ma már biztonsággal kijelenthető, hogy ez az állítás hamis!

Amennyiben további érdekes információkra éhezel a legális kannabisz pozitív hatásaival kapcsolatosan javasoljuk a következő oldal megtekintését: https://kenderter.eu/kannabisz-vagy-drog-szoljanak-a-tenyek/

KENDERTÉR FACEBOOK

Vannak országok, ahol a kannabisz már nem probléma, de nálunk sajnos az. Ha tetszett a cikk, támogass minket adománnyal vagy vásárlásoddal, hogy cserébe mi még nagyobb bevetéssel végezhessük munkánkat!
Tudtad? Ha nálunk vásárolsz azzal más nonprofit szervezeteket is támogatsz. Erről itt olvashatsz.
MI ÉRTED VAGYUNK ITT!
Vásárolok